A P?csi Egyetemi K?nyvt?rban ?rz?tt Klimo-k?nyvt?r katal?gusa

5,200 Ft

A p?csi p?sp?ki k?nyvt?rat Klimo Gy?rgy p?sp?k (1710-1777) alak?totta kor?nak egyik jelent?s tudom?nyos gy?jtem?ny?v?. Klimo Gy?rgy 1751-ben M?ria Ter?zia sz?nd?k?b?l ker?lt a p?csi egyh?zmegye ?l?re. Tev?kenys?ge az egyh?z tekint?ly?nek, kultur?lis hat?s?nak n?vel?s?t szolg?lta. 1754-ben megszerezte az ?rseki pallium el?jog?t. ?j pl?b?ni?kat szervezett, templomokat ?p?ttetett, b?v?tette a papi szemin?riumot ?s sz?nd?k?ban ?llt Nagy Lajos kir?ly 1367-beli alap?t?s?nak p?ld?j?t k?vetve egyetemet l?trehozni P?csett. Ehhez megteremtette a felt?teleket azzal, hogy papirmalmot ?s nyomd?t l?tes?tett, valamint olyan j?l k?pzett, tudom?nyos felk?sz?lts?ggel b?r? papokat h?vott meg az egyh?zmegy?be, akik alkalmasak lettek volna az egyetemi professzori feladatok ell?t?s?ra. K?z?l?k kiemelked? szerepe volt Szal?gyi Istv?nnak ?s Koller J?zsefnek, akik k?nyvt?rosk?nt a gy?jtem?ny gyarap?t?s?t, rendez?s?t ?s katalogiz?l?s?t v?gezt?k, emellett a p?sp?k t?mogat?s?val kutatt?k ?s meg?rt?k az egyh?zmegye t?rt?net?t.

Le?r?s

?ssze?ll?totta: M?r? M?ria Anna

Kiad?: Tarsoly Kiad?
ISBN 9789638616261
Megjelen?s: 2001
Nyelv: magyar
Terjedelem: 696 oldal
M?ret: 210×297 mm
K?t?sm?d: kem?nyt?bl?s, c?rnaf?z?tt

A k?nyvt?r alapj?t k?pezte Ber?nyi Zsigmond (1736-1748 k?z?tt p?csi p?sp?k) javar?szt teol?giai, liturgi?i, jogi ?s t?rt?neti munk?kb?l ?ll? h?romezernyi k?tete, amit a Sz?kesk?ptalan ezer k?tetnyi hasonl? tartalm? k?nyv?vel egy?tt Klimo megv?s?rolt. A p?sp?ki palota b?v?t?sekor ?j ?p?letsz?rnyat ?p?ttetett a k?nyvt?r elhelyez?s?re, melynek elk?sz?lte ut?n, 1774-ben nyilv?noss? tette azt. A k?nyvek gy?jt?s?t tervszer?en, a leend? egyetem minden fakult?s?nak ig?nyeire gondolva v?geztette, minden szakter?letr?l beszerezve a legfontosabb r?gi ?s egykor? m?veket. Szinte minden tudom?ny?gnak a XVIII. sz?zadig l?trej?tt alapvet? irodalma megtal?lhat? a gy?jtem?nyben, a katolikus mellett a protest?ns teol?gia, a t?rt?nelem ?s seg?d- tudom?nyai (ezen bel?l k?l?nlegesen gazdag az ?remt?r gondoz?s?hoz beszerzett numizmatikai szakirodalom), a jogtudom?ny mellett a term?szettudom?nyok, az orvostudom?ny, a matematika, a nyelv?szet, az irodalomt?rt?net kor?bbi sz?zadokb?l val? jelesei ?s a kort?rsi, felvil?gosodott eszm?ket hirdet?, gyakran egyh?zi indexen l?v? szerz?k m?vei. Legt?bbet Ausztri?ban ?s It?li?ban v?s?roltak bar?tai ?s ?gyn?kei, akikkel ?lland? levelez?sben ?llt. Jelent?s f??ri gy?jtem?nyek megv?tele mellett igen sok ?rt?kes r?gi k?nyvet tudott megszerezni az 1773-ban feloszlatotl jezsuita rend k?nyvt?raib?l. A 15 000 k?tetnyi Klimo-gy?jtem?ny az alap?t? hal?la ut?n Esterh?zy P?l L?szl? p?sp?ks?ge idej?n z?mmel egykor? hazai ?s francia m?vekkel, valamint a feloszlatott p?csi rendh?zak k?nyveivei gyarapodott. Az Esterh?zyt k?vet? p?sp?k?k m?r nem ford?tottak figyelmet a k?nyvt?rra, nem gyarap?tott?k, ?vekig k?nyvt?rost sem alkalmaztak, ?gy gyakorlatilag a nyilv?noss?g is megsz?nt. 1828-ban ker?lt az egyh?zmegye ?l?re Szepesy Ign?c, aki a tudom?nyok tev?keny p?rtfog?ja volt. Egyetemet neki sem siker?lt alap?tania, de l?trehozta a P?sp?ki Joglyceumot b?lcs?szeti ?vfolyamokkal kieg?sz?tve, ?s ?j ?p?letet emeltetett a k?nyvt?rnak. A klasszicista ?p?letbe, a tan?rok ?s di?kok mindennapi haszn?lat?ra sz?nt termekbe 1832-ben hozt?k ?t a Klimo- gy?jtem?nyt, a k?t?sek sz?ne szerint elosztva helyezt?k el a rokok? oromd?sz?t?s? ?llv?nyokon k?t teremben a barna b?rbe k?t?tt aranyozott gerinc?, illetve a feh?r h?rty?ba vagy diszn?b?rbe k?t?tt k?teteket. A k?z?ps? terembe ker?lt Szepesy mintegy 4000 k?tetnyi saj?t szerzem?nye ?s a k?s?bbi gyarapod?s. Ez az ?j elrendez?s a kor?bbi katal?gusokat haszn?lhatatlann? tette, ez?rt ?jakat kellett k?sz?teni. Vojd?s J?nos k?nyvt?rnok ?s seg?dje, Gradwohl Eduard hat ?vig dolgozott a h?rom, k?zzel ?rott folio k?tet szerz?i bet?rendes, ?s a h?rom k?tet szakcsoportos?t?s szerinti le?r?sokat tartalmaz? katal?guson, ami csak a p?sp?ki palot?b?l ?thozott gy?jtem?nyr?szt t?rja fel. Szepesy hal?la ut?n, Scitovszky J?nos p?sp?ks?ge idej?n (1838-1848) m?g gondosan gyarap?tott?k a k?nyvt?ri, ?s ekkor ker?ltek az ?llv?nyokra az ?kori ?s egyetemes tudom?ny nagyjainak szobrai mell? a magyar jeless?gek, Bartalits Mih?ly szobr?sz munk?i. Scitovszky Esztergomba t?voz?sa ut?n ut?dai kev?s figyelmet ford?tottak a k?nyvt?rra, csak aj?nd?kokb?l ?s hagyat?kokb?l gyarapodott, z?mmel az egyh?zmegye papjainak szem?lyes ?rdekl?d?s?re jellemz? k?nyvekkel (?tle?r?sok, term?szettudom?nyi, gazdas?gi szakk?nyvek, kort?rs sz?pirodalmi m?vek). A XIX. sz?zad m?sodik fel?ben muze?lis gy?jtem?nny? v?lt. Nyilv?noss?ga fennmaradt, amint err?l az 1835 ?ta folyamatosan vezetett vend?gk?nyv is tan?skodik, de jobb?ra csak idegenforgalmi l?tv?nyoss?gk?nt. 1907-ben gr?f Zichy Gyula megy?sp?sp?k a kiv?l? r?g?szt, Sz?nyi Ott?t b?zta meg a k?nyvt?rosi teend?kkel, ? a sz?kesegyh?zi (k?ptalani) gy?jtem?nyt is gondozta, ism?t szerzett be ?j m?veket, ?s megkezdte egy k?ziratos szerz?i bet?rendes k?tetkatal?gus k?sz?t?s?t, amit a szerb megsz?ll?s idej?n k?nytelen volt abbahagyni. A Pozsonyb?l menek?lni k?nyszer?lt Erzs?bet Tudom?nyegyetem 1923-ban k?lt?z?tt P?csre. Itt szinte a semmib?l kellett mindent ?jrakezdenie, 65 ezer k?tetes gazdag k?nyvt?r?t is Pozsonyban kellett hagynia. P?cs v?ros, j?llehet ?vtizedek ?ta szorgalmazta egyetem l?tes?t?s?t, a h?bor? ?s a h?rom?ves szerb megsz?ll?s anyagi vesztes?gei ut?n nem tudott nagyobb seg?ts?get ny?jtani. Gr?f Zichy Gyula egykori el?dje, Klimo p?sp?k sz?nd?k?t is figyelembe v?ve ?r?k?s haszn?latba ?tadta az egyetemnek a p?sp?ki k?nyvt?r ?p?let?t a mintegy 35 ezer k?tetnyi k?nyvvel, ugyan?gy a Sz?kesk?ptalan is 7000 m?b?l ?ll? saj?t gy?jtem?ny?t. Az egyetemi k?nyvt?r az 1930-as ?vekben az akkori szabv?nynak megfelel? le?r?sokat k?sz?tett a teljes p?sp?ki k?nyvt?rr?l, ?s ezeket a szerz?i bet?rendes c?dulakatal?gusba be?p?tette. Az 1950-es ?vekben a c?dul?kat ideol?giai megfontol?sb?l kiszedt?k, id?vel nyomuk veszett. Az 1960-as ?vekben c?mlapfot?kb?l szerkesztett szerz?i bet?rendes ?s helyrajzi katal?gust dr. Nyakas Sarolta, aki elv?gezte nagyon sok hi?nyos adat? k?nyv azonos?t?s?t, a k?ziratok, az ?snyomtatv?nyok ?s a r?gi magyar k?nyvek le?r?s?t. Az ? munk?ja igen nagy seg?ts?g?l szolg?lt a katal?gus elk?sz?t?s?n?l. A most megjelen? k?tetek csak a k?nyvek le?r?sait tartalmazz?k, szerz?i bet?rendben, a bibliogr?fiai hivatkoz?s ut?n felt?ntetve a tulajdonosi bejegyz?seket, majd a jelzeteket. A tervezett k?vetkez? k?tetben adjuk k?zre k?l?n egys?gk?nt a foly?iratok, a k?ziratok ?s Kelemen J?zsef kanonok apr?nyomtatv?ny-gy?jtem?nye katal?gus?t, valamint a szem?ly-, hely-, nyomd?sz- ?s possessornevek mutat?it.

Készleten