D?ka Kl?ra: Egyh?zi birtokok Magyarorsz?gon a 18-19. sz?zadban

2,800 Ft

D?ka Kl?ra 1944. febru?r 25-?n L?v?n sz?letett. Tanulm?nyait 1968-ban az E?tv?s Lor?nd Tudom?nyegyetem B?lcs?szettudom?nyi Kar?n v?gezte. Diplom?ja megszerz?se ?ta lev?lt?rosk?nt dolgozik. Kezdetben a F?v?rosi, 1974-t?l az Orsz?gos V?z?gyi, 1984-ben az ?j Magyar K?zponti Lev?lt?r munkat?rsa lett, mely int?zm?ny 1992-ben beolvadt a Magyar Orsz?gos Lev?lt?rba. 1969-ben szerezte meg a b?lcs?szdoktori, 1974-ben a kandid?tusi, 1996-ban az akad?miai doktor c?met.
Egyh?zt?rt?neti t?m?kkal 1986 ?ta foglalkozik, amikor hivatali feladatk?nt az egyh?zi lev?lt?rakban folytatott kutat?st ?s ezen int?zm?nyek szakmai seg?t?s?t bizt?k r?.
?rdekl?d?si ter?lete els?sorban a 18-19. sz?zad.

ISBN 963 9662 04 6
Kiad?: Magyar Egyh?zt?rt?neti Enciklop?dia Munkak?z?ss?g (METEM)
Megjelen?s: 1997
Nyelv: magyar
Terjedelem: 463 oldal
M?ret: 160×240 mm

A 18?19. sz?zad az orsz?g ?let?nek saj?tosan ?rdekes korszaka volt. A t?r?k ki?z?se ut?n a volt kir?lyi Magyarorsz?gon, Erd?lyben ?s a H?dolts?gban k?l?nb?z? szintekr?l, de most m?r azonos felt?telek mellett indulhatott meg a fejl?d?s, ?s a R?k?czi-szabads?gharc ut?n az orsz?g valamennyi ter?let?n a b?k?s ?p?t?munka volt jellemz?.
A k?l?nb?z? adotts?gok alapvet?en befoly?solt?k a ter?leteikre visszaker?lt vil?gi ?s egyh?zi f?ldesurak tev?kenys?g?t, a birtokokon a gazd?lkod?s megindul?s?t. M?g a t?r?k h?bor?kt?l kev?sb? s?jtott Felvid?ken ?s a Dun?nt?lon folyamatoss?gr?l besz?lhet?nk, addig a volt H?dolts?gban fel?getett falvak, m?veletlen f?ldek mutatt?k a harcok nyom?t. Itt az ?let megindul?s?hoz mindenekel?tt a sz?ks?ges munkaer?r?l kellett gondoskodni, megteremtve az alapvet? l?tfelt?teleket a beteleped? lakoss?g sz?m?ra. A t?rt?neti irodalomban v?ndormozgalomnak nevezett folyamat olyan intenzit?st ?rt el, hogy a 18. sz?zad v?g?re a volt H?dolts?g folyamatosan felz?rk?zott az orsz?g egy?b vid?keihez. Mindez egy?tt j?rt a ter?letek birtokbav?tel?vel, bizonyos m?rt?k? ?talak?t?s?val, ami els?sorban a telep?l?shat?rok elk?l?n?t?s?ben, kisebb v?zszab?lyoz?sokban mutatkozott meg.
Vizsg?l?d?sunk m?sik ?vsz?zada, a 19. sz?zad m?r a polg?ri ?talakul?s kora. A jobb?gyfelszabad?t?s ut?n a kett?s pill?ren – a majors?gokon ?s a jobb?gyok munk?j?n nyugv? gazd?lkod?st felv?ltja a kapitalista sziszt?ma: a k?z?s ter?letek elk?l?n?t?se, a falvak hat?r?nak teljes jog? birtokbav?tele, t?rekv?s a f?ld term?erej?nek min?l jobb kihaszn?l?s?ra.
A bek?vetkezett v?ltoz?sok az embert k?r?lvev? t?j szinte teljes ?talakul?s?t eredm?nyezt?k. Nagy intenzit?ssal folyt a v?zszab?lyoz?s, a mocsarak lecsapol?sa. A sz?nt?f?ldek n?vel?se ?rdek?ben megv?ltoztak az eredeti m?vel?si m?dok, cs?kkent a legel?k, erd?k ter?lete. A megtermelt cikkek elsz?ll?t?s?hoz, ?rt?kes?t?s?hez egyre fejlettebb ?th?l?zat ?llt rendelkez?sre, ?s a 19. sz?zad v?g?re ki?p?ltek a vasutak is.
Munk?nkban ezt a fejl?d?st az egyh?zi birtokok szempontj?b?l k?v?njuk ?ttekinteni. A t?ma nagys?ga ?s ?sszetetts?ge miatt nincs m?d arra, hogy valamennyi egyh?zi szervezet ter?leteivel r?szletesen foglalkozzunk, ez?rt kiv?lasztottunk egyes ?rseki, p?sp?ki ?s k?ptalani birtokokat, melyek az orsz?g k?l?nf?le term?szeti adotts?g? ter?letein a viszonyokat saj?tosan mutatj?k. Kutat?sainkat a terjedelmi probl?m?k mellett behat?rolt?k egy?b korl?tok is. B?r a hazai egyh?zi lev?lt?rak viszonylag kev?ss? bolygatott iratanyaga rendelkez?s?nkre ?llt, azonban az ut?d?llamokhoz ker?lt gy?jtem?nyekben nem kutattunk, ?s az itteni forr?sokat nem haszn?ltuk m?g az ?ltal?nos k?rd?sek t?rgyal?s?n?l sem.
K?tet?nk gyakorlatilag h?rom egys?gb?l ?ll. Els? r?sze a felm?r?sek, birtokrendez?sek t?rt?net?vel ?s azzal a k?rd?ssel foglalkozik, hogy ezen folyamatok mennyiben t?kr?zt?k, esetleg seg?tett?k el? a birtokok ?sszet?tel?ben, megoszl?s?ban bek?vetkezett v?ltoz?sokat.
A m?sodik, ?sszefoglal? fejezet az egyh?zi birtokl?s t?rt?nete a 18. sz?zadi ?jj?telep?t?st?l a 19. sz?zad v?g?ig. Itt arra a k?rd?sre keres?nk v?laszt, mekkora volt az a gazdas?gi er?, mellyel az egyes felekezetek rendelkeztek, orsz?gosan ?s megy?nk?nt hogyan alakult az egyh?zi birtokok ar?nya, m?vel?si ?gak szerinti megoszl?sa, milyen adatok tapinthat?k ki a statisztik?k alapj?n a feudalizmusb?l a kapitalizmusba val? ?tmenet kor?ban.
A dolgozat harmadik f? egys?ge az egyes birtokok ismertet?se, ahol az esztergomi, kalocsai, egri ?rseki ter?letet, a v?ci, veszpr?mi p?sp?ks?gi birtokot, a veszpr?mi ?s p?csi k?ptalant, az egri ?s kalocsai f?k?ptalant v?lasztottuk mint?nak. E r?szben a birtokok nagys?g?nak ?s jelleg?nek megfelel?en foglalkoztunk egyes k?zs?gek term?szeti adotts?gaival, az ?rb?rrendez?s el?tti jobb?gy-f?ldes?r viszonnyal, az all?diumok kialakul?s?nak k?rd?seivel, az itteni gazd?lkod?ssal. Ezt k?vet?en ?ttekintj?k a jobb?gyfelszabad?t?s ut?ni ?trendez?d?st, megvizsg?ljuk azon gazdas?gi felt?teleket, melyek az egyes birtokokon l?v? gazd?lkod?st meghat?rozt?k. Mindezen k?rd?sek felvet?se k?zben bemutatjuk, hogyan v?ltozott meg az emberi beavatkoz?sok k?vetkezt?ben a t?j, az ?lett?r, melyen a fejl?d?sre lehet?s?g ny?lt.

Elfogyott