Font M?rta: ?rp?d-h?zi kir?lyok ?s Rurikida fejedelmek

4,070 Ft

Az ?rp?d-h?zi kir?lyok ?s Rurikida fejedelmek c?m? mun?k?nk egy olyan kutat?si t?ma ?sszefoglal?sa, amely idestova h?rom ?vtizeddel ezel?tt kezd?d?tt. Igaz, mindig egy-egy for?r?s elemz?se, vagy egy-egy adatsor ?sszegz?se k?pezte a vizsg??l?d?s t?rgy?t. Aki ismeri a szerz? t?m?ba v?g? publik?ci?it joggal gondolja, hogy egy tanulm?nyk?tetet tart a kez?ben, amely ?sszef?zi a kor?bbi hosszabb-r?videbb ?r?sokat. Ez r?szben igaz, hiszen egy-egy alaposan ?tgondolt sz?vegvizsg??latr?l, vagy gondosan ?sszeillesztett esem?nyt?rt?neti moza?ikr?l a szerz? v?lem?nye alapvet?en nem v?ltozott meg. M?g?is ?gy gondoljuk, jelen munk?nk enn?l m?sabb ?s t?bb. Egy?r?szt az?rt, mert tartalmaz olyan r?szeket, amelyek m?g sehol sem l?ttak napvil?got; m?sr?szt az?rt, mert a m?s ir?ny? kuta?t?sok v?ltoztattak a kapcsolatt?rt?neti t?ma optik?j?n is. ?s v?g?l akad olyan pont is, ahol a r?gebbi tanulm?nyokhoz k??pest a szerz? v?lem?nye megv?ltozott. ?gy v?lj?k, ill? r?ir??ny?tani a figyelmet ezekre a m?dosul?sokra.

Szegedi K?z?pkort?rt?neti K?nyvt?r 21.

ISBN 9634827268
Kiad?: Szegedi K?z?pkor?sz M?hely
Megjelen?s: 2005
Nyelv: magyar
Terjedelem: 332 oldal
M?ret: 140×200 mm
K?t?sm?d: karton?lt, ragaszt?k?t?tt

Az els? k?l?nbs?g a fogalomhaszn?lat ter?let?n jelentke?zik: az?llam, afeudalizmus, afeud?lis sz?ttagol?d?s meg?t?l??s?ben. Ennek h?tter?ben a k?lf?ldi ?s hazai foly?iratokban kibontakozott – ?s jelenleg is zajl? – vita ?ll, mely az eml?tett fogalmak sokkal pontosabb ?s differenci?ltabb alkalmaz?s?ra t?rekszik. Az?llam fogalom eset?ben kialakult ?ll?spont sze?rint ma m?r ?ltal?nos az a v?leked?s, hogy a k?z?pkori politi?kai k?pz?dm?nyekre nem alkalmazhat?, hiszen a szem?lyi (dinasztikus) uralom egy m?g nem l?tez?, vagy ?ppen form??l?d? int?zm?nyrendszerrel nem nevezhet? ?llamnak. Mivel ?behelyettes?thet?” fogalommal nem rendelkez?nk, megszo?k?sb?l vagy ?jobb h?j?n” sokszor m?gis haszn?lj?k-haszn?ljuk. Afeudalizmus viszonyrendszere az ut?bbi id?ben visszat?rni l?tszik az eredetileg megfogalmazott krit?riumok k?r?be, amelyben a feudum, a h?b?rbirtok ?sszekapcsol?dik a h?b?ri f?ldes?ri szervezettel. A k?t alapint?zm?ny egy?ttes jelenl?te n?lk?l pedig nem besz?lhet?nk feudalizmusr?l. Ebb?l az k??vetkezik, hogy afeudalizmus, feud?lis ?llam kor?bban gyakori sz?haszn?lat?t mell?zni kell. A Kijevi Ruszr?l m?sutt bizo?ny?tottuk, hogy a korak?z?pkor idej?n feud?lis viszonyokr?l egy?ltal?n nem besz?lhet?nk. Ennek ?rtelm?ben a sz?ttagol??d?s folyamata ?s jelens?ge sem kaphat feud?lis jelz?t. A sz?t?tagol?d?s l?trej?tt?nek m?s okait kell megtal?lnunk.
A t?m?ban k?z?lt kor?bbi tanulm?nyainkban haszn?ltuk a korak?z?pkorra vonatkoz?an azOroszorsz?g ?s azorosz fe?jedelems?gek megjel?l?seket – els?sorban a magyar szakiroda?lomban gy?keret vert sz?haszn?lat alapj?n. A jelen vit?i ?s m?s nyelvek sz?haszn?lata egy?rtelm?en azt mutatj?k, hogy ez a gyakorlat t?ves. AKijevi Rusz ?s r?szfejedelems?gei nem?csak Oroszorsz?g, hanem Ukrajna ?s Belorusszia t?rt?neti el?zm?nye is. Emiatt c?lszer? a korabeli forr?sok sz?haszn??lat?t k?vetni, ?sKijevi Ruszr?l besz?lni. A jelz?s szerkezetek?ben azorosz jelz? haszn?lat?nak felcser?l?se aRuszbeli-ve 1 ne?h?zkesnek t?nhet, b?r ?gy v?lj?k, ink?bb szokatlan. K?ny- nyebb a helyzet, ahol be lehetett iktatni a fejedelems?ghez val? tartoz?s szerinti megjel?l?st:kijevi, balicsi, csernyigovi, stb. E v?ltoztat?sokat a r?gebbi ?r?sainkb?l ?tvett r?szekn?l is igyekezt?nk ?rv?nyes?teni.
V?g?l oda kell figyeln?nk ak?lpolitika meghat?roz?s?ra is, amely szint?n nem azonos a modern ?rtelm? alkalmaz?s?val.
A k?lpolitika szint?n a modern ?llamok saj?tja. A k?z?pkor, l?leg a korak?z?pkor viszonyai k?z?tt a mai szemmel k?l?kapcsolatoknak ?rtelmezett l?p?sek ?ppen ?gy a dinasztia ha- t.ilm?nak ?rdek?rv?nyes?t? eszk?zei, mint azok, amelyeket ma ink?bb belpolitik?hoz sorolunk. V?lem?ny?nk szerint dinasztia (azaz az uralmat szerzett nemzets?g) poz?ci?inak biztos?t?sa, vagyon?nak n?vel?se, az uralma alatti ter?let ki?sz?les?t?se, ?s mindennek az ut?dok sz?m?ra t?rt?n? ?tad?sa jelenti mindazt a c?lt, amely az egyes uralkod?k l?p?seit meg?hat?rozt?k. A h?zass?gk?t?sek, a katonai seg?ts?gny?jt?sok, a ter?leti terjeszked?s – azaz mindaz, ami ak?r a ?k?lpolitika” k?r?be is sorolhat? lenne – a dinasztia uralm?nak folyamatos?s?g?t ?s szil?rds?g?t voltak hivatottak biztos?tani.
A fenti szempontokat munk?nk c?m?ben is jelezni k?v?n?tuk, ez?rt nem k?t orsz?g, esetleg ??llam”, hanem k?t dinasz?tia kapcsolatrendszer?t k?v?njuk az olvas? el? t?rni, annak el?len?re, hogy a k?t dinasztia, az ?rp?dok ?s a Rurikok k?z?tt sz?mos k?l?nbs?g regisztr?lhat?. A kapcsolatukb?l mindez meg?llap?that?. A szomsz?ds?g, a f?ldrajzi k?zels?g miatt ez a kapcsolat ?vsz?zadokon kereszt?l folyamatosan l?tezett ?s v?ltozott. Ennek bemutat?s?ra v?llalkoztunk. A Kijevi Rusz ?s r?szfejedelems?gei ter?let?n m?r a k?z?pkorban is a besz?lt nyelvhez (?orosz) k?zel?ll? szl?v nyelv? (egyh?zi szl?v) ?r?s?belis?g l?tezett. M?gis, az ?r?sban a latin nyelvet haszn?l? szomsz?ds?ggal val? kapcsolattart?sban ez nem okozott gon?dot. A korak?z?pkorban bizonyosan nem.

*


Kutat?saim h?rom ?vtizeddel ezel?tti kezdet?t tan?raim ?sz?t?n?zt?k: a Szegedi Tudom?nyegyetem Szl?v Int?zet?ben H. T?th Imre, a nyelvt?rt?net professzora ?s Ferincz Istv?n az ?orosz irodalom tan?ra. A legt?bb seg?ts?get a K?z?pkori Magyar T?rteneti Tansz?ken t?mavezet? professzoromt?l, Krist? Gyul?t?l kaptam. Vele vitattam meg jelen k?tetem terv?t is Szeretve tisztelt tan?rom a megjelen?st m?r nem ?r?hette meg, ?gy az ?rp?d-h?zi kir?lyok ?s Rurikida fejedelmek kapcsolat?r?l sz?l? k?nyvemet nem szem?lyesen neki, hanem csak eml?k?nek aj?nlhatom.

P?cs, 2004. febru?r 15.

Tartalom

 

El?sz?5
Bevezet?s9
I. A forr?sok17
1.? Az ?orosz kr?nika?r?s18
1.1? A Poveszty vremennih let (PVL)19
1.2? A Kijevi ?vk?nyv (K?)31
1.3? A Halics-Volh?niai ?vk?nyv (HV?)53
2.? Latin nyelv? forr?sok84
2.1?? A magyarorsz?gi elbesz?l? forr?sok84
2.2?? A magyarorsz?gi oklevelek102
2.3?? A lengyelorsz?gi forr?sok115
II. H?zass?gok, hadj?ratok, sz?vets?gek119
1.? Korai kapcsolatok – sz?rv?nyos adatok119
1.1? A honfoglal?s ?s a Szvjatoszlav-f?le koal?ci?122
1.2? H?zass?gok ?s seg?ts?gk?r?sek125
2.? Kijev ?s Halics ?rdekellent?teinek sz?vev?ny?ben143
2.1?? K?lm?n ?s a kijevi nagyfejedelem143
2.2?? A halicsi sz?vets?g l?trej?tte: II. Istv?n ?s II. B?la147
2.3?? II. G?za ?s az eur?pai politikai rendszer160
2.4?? III. B?la expanzi?s k?s?rlete179
3.? II. Andr?s halicsi politik?ja ?s hadj?ratai188
3.1?? A magyar-lengyel sz?vets?g m?dozatai191
3.2?? Danyiil ?s a kunok k?z?tt lav?rozva214
4.? IV. B?la ?s Danyiil rex233
4.1?? Ellent?tben az apai szeml?lettel233
4.2?? A magyarorsz?gi tat?rj?r?s mint fordul?pont242
4.3?? Nyugat ?rdekek – keleti sz?vets?ges (1250-1254)251
4.4?? Sz?tv?l? ?rdekek ment?n (1254-1264)259
III. ?sszegz?s265
Irodalom271
I.? Forr?sok271
II.? Lexikonok, sz?t?rak, seg?dk?nyvek274
III. Monogr?fi?k275
IV.? Tanulm?nyok287
R?vid?t?sek302
T?rk?pek305
N?vmutat?313

Elfogyott