Horv?th Csaba: Magyarorsz?g 1944-t?l napjainkig

1,500 Ft

?A magyar ter?letek visszacsatol?sa egyetemes nemzeti ?rdek ?s az eg?sz n?p sz?m?ra lesz ?r?mteljes nagy esem?ny, ha megt?rt?nik. De senkinek sincs joga ahhoz, hogy ebb?l az esem?nyb?l a maga sz?m?ra politikai el?ny?ket kanyar?tson vagy pl?ne, hogy ezt az esem?nyt bizonyos politikai szeml?let jav?ra ?rja…? (N?pszava, 1938. m?rcius 6.) Az 1919-20-as P?rizs-k?rny?ki ?b?kerendez?ssel? a Kelet-K?z?p-eur?pai kis orsz?gok k?nyszerp?ly?ra ker?ltek. A nagyhatalmak ? els?sorban az e t?rs?gben hegem?ni?ra t?rekv? Franciaorsz?g ? n?met- majd szovjetellenes c?llal hozt?k l?tre a kis ?llamok rendszer?t a Dunav?lgyben. L?tfelt?tel?k a legyeng?tett N?metorsz?g ?s Szovjetuni? ellens?lyoz?sa volt, de ugyanakkor a francia hegem?nia n?mi mozg?steret is ny?jtott a kis?llamis?g fenntart?s?ra. Anglia ?s Franciaorsz?g azonban gyeng?nek bizonyult ? k?l?n?sen gazdas?gilag ? egy Duna-v?lgyi rendez?s megteremt?s?re. Az 1930-as ?vekben a t?rs?gb?l fokozatosan kiszorultak a francia ?s angol ?rdekek ?s egyre ink?bb meghat?roz?v? v?lt a n?met befoly?s. Magyarorsz?g k?lpolitik?j?t a Horthy-rendszerben m?g gr?f Teleki P?l alak?totta ki 1920-ban, melynek l?nyege a semlegess?g ?s a b?k?s rev?zi? volt. A rev?zi? ?haja egyik oldalon a kisantant merev magyarelleness?ge a m?sik oldalon lehetetlenn? tette szomsz?dainkkal val? megegyez?st. Miut?n a dunai n?pek k?z?tti egy?ttm?k?d?si tervek sorra cs?d?t mondtak, r?ad?sul a nyugati hatalmakt?l semmilyen seg?ts?gre vagy t?mogat?sra nem sz?m?thattunk, Magyarorsz?g mozg?sszabads?ga rendk?v?l korl?tozott? v?lt. Az 1936-ban l?trej?tt n?met-olasz tengelyhez val? k?zeled?st nem a vil?gn?zeti azonoss?g seg?tette el? ? hiszen a Horthy-rendszer kereszt?ny-nemzeti ?llamelv?nek konzervatizmusa a sz?ls?jobboldali, fasiszta tendenci?kkal is szemben?llt ?, hanem a harmincas ?vekben kialakult nemzetk?zi politikai ?s gazdas?gi helyzet. 1934-t?l, a kereskedelmi p?tegyezm?ny megk?t?s?t?l a gazdas?gi v?ls?ggal k?szk?d? Magyarorsz?g legnagyobb felvev?piac?v? N?metorsz?g v?lt.

Le?r?s

ISSN 1215-9875
Kiad?: Prezident Bt, P?cs-Baranyai ?rtelmis?gi Klub gondoz?s?ban
Megjelen?s: 1995
Nyelv: magyar
Terjedelem: 175 oldal
K?t?s: karton?lt, ragaszt?k?t?tt
M?ret: 140 x 198 mm

A magyar diplom?cia m?r az 1930-as ?vek k?zep?n tiszt?ban volt a n?met k?lpolitika t?vlati c?ljaival ?s sz?molt azzal a lehet?s?ggel is, hogy a k?t ?vil?gmegv?lt? diktat?ra? haz?nk ter?let?n fog ?sszecsapni. A n?met ig?nyekhez val? igazod?st kiker?lni m?g az olasz orient?ci? elm?ly?t?si k?s?rleteivel sem lehetett. A fasiszta hatalmakhoz f?z?d? egyre szorosabb? v?l? kapcsol?d?st csak f?kezni tudtuk, megakad?lyozni nem ?s ez a t?ny a nemzetk?zi diplom?cia ?rt?k?t?let?ben a ?vonakod? sz?vets?ges? poz?ci?j?b?l Magyarorsz?got 1944-re a n?met fasizmus ?utols? csatl?s?v?? alak?totta. Mindezek a k?r?lm?nyek magyar?zatot adhatnak arra a k?l?n?s ritmusra, amely az egym?st k?vet? magyar korm?nyok politik?j?ban mutatkozott meg. G?mb?s Gyula ut?n minden ?j korm?ny m?rs?keltebb k?l- ?s belpolitikai programmal kezdte meg m?k?d?s?t ann?l, ahov? az el?z? korm?ny eljutott, de r?vid id? m?lt?n el?dj?n?l is tov?bb ment a N?metorsz?ggal val? egy?ttm?k?d?sben, s a belpolitik?j?ban is fokoz?dott a jobbratol?d?s. A Teleki P?l ?ltal kijel?lt semlegess?g fenntart?sa egyre nehezebb?, m?g v?g?l lehetetlenn? v?lt. Az orsz?g geopolitikai helyzet?b?l k?vetkez?en Magyarorsz?g sz?m?ra k?t alternat?va volt adott: N?metorsz?gnak vagy sz?vets?gese, vagy ellenfele lesz ? ez ut?bbi esetben azonban t?mogat?sra nem sz?m?that. A n?met birodalomhoz val? viszony kardin?lis k?rd?s, ugyanakkor a hazai uralkod? k?r?kn?l is ?ri?si a f?lelem a sz?ls?jobb el?ret?r?se ?s egy esetleges ?Quisling-korm?ny? hatalomra jut?s?nak lehet?s?ge miatt. 1941-t?l Hitler ?oszd meg ?s uralkodj? politik?ja egy saj?tos verseng?st id?zett el? N?metorsz?g sz?vets?gesei ? Magyarorsz?g, Rom?nia, Horv?torsz?g, Szlov?kia ? k?z?tt. T?t a ter?letszerz?s, felt?tele a N?metorsz?ghoz val? viszony.? Az 1938. m?rcius 5-?n, Dar?nyi K?lm?n minisztereln?k ?ltal meghirdetett gy?ri fegyverkez?si program ?gy term?szetes ?nv?delmi aktuskent foghat? fel, amit a korabeli ?js?gokban a k?vetkez?k?pp indokoltak: ?Magyarorsz?got vesz?ly fenyegeti minden hat?r?t?l?. Az angol diplom?cia enged?kenys?g?nek eredm?ny?t ?s az etnikai rev?zi? lehet?s?g?nek gyakorlatba ?ltet?s?t az 1938. szeptember 29-30-i n?gyhatalmi ? angol-francia-olasz-n?met ? m?ncheni ?rtekezlet bizony?totta, amelyen N?metorsz?g Csehszlov?ki?t?l megkapta a csehorsz?gi n?metlakta ter?leteket. November 2-?n pedig az els? b?csi d?nt?ssel ? a sikertelen magyar-szlov?k t?rgyal?sokat k?vet?en mindk?t f?l felk?r?s?re ? az olasz ?s a n?met k?l?gyminiszter d?nt?tt az ?j hat?rokr?l s Magyarorsz?g visszakapta a volt Felvid?k d?li ter?leteit, 11 927 km2-t 1 milli? ?tvenezer lakossal. A nemzeti ?r?m mellett a magyar diplom?cia n?mileg csal?dott, kevesellette a kapott ter?leteket. A ?kedvez?tlen? d?nt?shez nyilv?nval?an hozz?j?rult az, hogy a magyar korm?ny visszautas?totta Hitler kor?bbi aj?nlatait Csehszlov?kia fegyveres megt?mad?s?ra. A m?sodik ter?letszerz?s Csehszlov?kia sz?thull?s?val f?gg ?ssze. 1939. m?rcius 14-?n Szlov?kia kinyilv?n?totta f?ggetlens?g?t, m?snap pedig ? ?cseh k?relemre? ? Hitler elfoglalta Cseh- ?s Morvaorsz?got. M?rcius 15-?n ?gy a magyar hadsereg birtokba vette K?rp?talj?t ?s ezzel 12 061 km2-rel ? 600 ezer lakossal ? n?velte az orsz?g ter?let?t. A k?t ter?letszerz?s k?lpolitikai ?ra (a semlegess?g ellehetetlen?l?se mellett): Magyarorsz?g 1939. febru?r 24-?n csatlakozott az antikomintern paktumhoz, ?prilis 11-?n pedig kil?pett a N?psz?vets?gb?l. Az Imr?dy-korm?ny m?k?d?se alatt er?teljesebben jelentkezett a jobbratol?d?s. 1938. november 26-?n a ?n?pi n?metek? Basch Ferenc vezet?s?vel megalak?thatt?k a n?ci ir?nyzat? Magyarorsz?gi N?metek N?pi Sz?vets?g?t, a Volksbundot. Az 1939 febru?ri, a honv?delemr?l sz?l? t?rv?ny t?g lehet?s?get ny?jtott a korm?nyzatnak kiv?teles ?llapot ?letbel?ptet?s?re, m?rciusban l?trej?tt a Nyilaskeresztes P?rt; 1938. m?jus?ban ?s 1939. m?jus?ban elfogadt?k az els? ?s a m?sodik zsid? t?rv?nyt a zsid?k gazdas?gi ?s k?z?leti szerep?nek korl?toz?s?r?l. (Igaz ? a kiv?telek ?s a v?grehajt?s viszonylagos liberalizmusa miatt ? elmaradtak Hitler, N?metorsz?g sz?vets?gesei ?s a hazai sz?ls?jobb politik?j?t?l ?s elv?r?sait?l.) 1939 tavasz?t?l a n?met gazdas?gi-politikai nyom?s er?s?d?se ?s a sz?ls?jobb hatalom?tv?teli vesz?lye a Teleki-korm?nyt a m?g ?vatosabb k?lpolitikai vonalvezet?sre k?sztette. A korm?nyzat term?szetesen nem k?rd?jelezte meg a tengelypolitika mell? ?ll?st, de abban ink?bb Olaszorsz?got prefer?lta, ?s tartotta a kapcsolatokat az angolsz?sz hatalmakkal is. Az 1939. augusztus 23-i szovjet-n?met megnemt?mad?si ?s ?rdekszf?ra-feloszt?si paktum megk?t?se ut?n 1939. szeptember l-j?n, Lengyelorsz?g n?met megt?mad?s?val ? amelyhez Szlov?kia, majd a Szovjetuni? is csatlakozik ? kezdet?t vette a m?sodik vil?gh?bor?. Magyarorsz?g a n?met elv?r?sok ellen?re fegyveres semlegess?get jelentett be, s?t ? t?mogatva a lengyel ellen?ll?st ?, a k?z?s lengyel-magyar hat?ron mintegy 140 ezer menek?lt lelt ?j otthonra haz?nkban. A r?lunk kialak?tott ?sz?vets?ges vagy csatl?s? k?pbe az 1941. j?nius?ig k?vetkezetesen betartott fegyveres semlegess?g nem f?rt bele. Teleki m?g tov?bb k?v?nt l?pni. 1939 nyar?t?l egy emigr?ns korm?ny megalak?t?s?n f?radozott, s 1940 m?rcius?ban 5 milli? doll?rt utalt ?t az Egyes?lt ?llamokba e c?lra. J?niusra azonban a terv leker?lt a napirendr?l. A ?furcsa h?bor?? ut?n Hitler elfoglalta Nyugat-Eur?p?t, s Telekit az az elgondol?s marasztalta Magyarorsz?gon, hogy t?voz?sa eset?n a n?meteket teljesen ki?szolg?l? sz?ls?jobboldali kurzus juthat hatalomra, ?s elt?nne az az er?, amely ?ket eddig f?ken tartotta. M?sr?szt 1940 nyar?ra k?zzelfoghat? k?zels?gbe ker?lt Erd?ly visszaszerz?se, melyet az elszak?tott orsz?gr?szek k?z?l a leg?rt?kesebbnek tartottak. Erd?ly volt az a pont, ahol a korm?nyzat m?g a fegyveres semlegess?gr?l is lemondott volna megszerz?s??rt. Ez a k?r?lm?ny Hitler sz?m?ra azonban rendk?v?l k?nyelmetlen lett volna, hiszen Rom?nia is sz?vets?gese volt, mi t?bb t?vlati terveit tekintve fontosabb, mint Magyarorsz?g. A harmadik ter?letszerz?s?nk k?zvetett form?ban a Szovjetuni?nak ?k?sz?nhet??, mert Szt?lin a n?metekkel k?t?tt ?rdekszf?ra egyezm?ny alapj?n 1940 j?nius?ban ultim?tumban k?vetelte Rom?ni?t?l Besszar?bia ?s Bukovina ?tad?s?t, amit a rom?n korm?ny teljes?tett is. (Ezt megel?z?en Molotov k?l?gyminiszter k?z?s t?mad?st javasolt Magyarorsz?gnak Rom?nia ellen, amit a magyar korm?ny a n?met ?rdekekre tekintettel nem fogadhatott el.) E helyzetben a konfliktus elm?lyed?s?t?l tartva, v?g?l maga Rom?nia ? felmondva az angol garanci?t ? k?rte a n?met-olasz d?nt?b?r?skod?st Erd?ly tekintet?ben. 1940. augusztus 30-?n, a m?sodik b?csi d?nt?s ?rtelm?ben visszaker?lt Magyarorsz?ghoz ?szak-Erd?ly ?s a Sz?kelyf?ld 43 104 km2-rel, 2,4 milli? lakossal. A harmadik ter?letszerz?snek is megvolt a politikai ?ra. Belpolitikailag Sz?lasi szabadon enged?se ?s ezt k?vet?en az egys?ges Nyilaskeresztes P?rt l?trej?tte (1940 szeptember), k?lpolitikailag pedig a form?lis el nem k?telezetts?g felad?s?hoz vezetett: Magyarorsz?g 1940. november 20-?n csatlakozott a n?met-olasz-jap?n h?romhatalmi szerz?d?shez. Tov?bb er?s?d?tt N?metorsz?ggal szembeni gazdas?gi kiszolg?ltatotts?gunk is. Magyarorsz?g sz?m?ra Jugoszl?via maradt az egyetlen nyitott ablak az angolsz?sz hatalmak fel?. A n?metekkel szembeni mozg?st?r kisz?les?t?se ?rdek?ben k?t?tte meg a k?t korm?ny 1940. december 12-?n Belgr?dban az ??r?k bar?ts?gi? szerz?d?st. A h?romhatalmi egyezm?nyhez csatlakoz? Cvetkovic korm?nyt azonban 1941. m?rcius 27-?n megd?nt?tt?k, s ennek hat?s?ra Hitler elhat?rozta Jugoszl?via megsz?ll?s?t. Ehhez k?rte Magyarorsz?g akt?v bekapcsol?d?s?t is, term?szetesen tov?bbi ter?letszerz?seket k?n?lva. A Teleki-korm?nyzat feloldhatatlan dilemma el? ker?lt. Egyfel?l ? s ebben szemernyi k?ts?g sem volt ? n?met-olasz t?mad?s eset?n Jugoszl?via megsemmis?l?se k?sz t?nynek vehet?, ezzel Magyarorsz?g sz?m?ra ?jabb ter?letszerz?s v?lik lehet?v?. M?sr?szt viszont az angol diplom?cia m?r 1940 november?ben lesz?gezte, hogy amennyiben ?Magyarorsz?g idegen hader?t enged ?t ter?let?n olyan orsz?gba, amellyel Nagy-Britannia sz?vets?ges viszonyban vagy bar?ts?gban van, megszak?tan?k a diplom?ciai kapcsolatokat, ha pedig ilyen ?llam elleni akci?ban Magyarorsz?g katonailag r?szt venne, az casus bellit jelentene?. Ugyanakkor Anglia ? ?s Churchill szem?lyesen is ? t?bbsz?r kijelentette, hogy b?r nem ragaszkodik mereven az eur?pai status quo-hoz, ?m a h?bor? nyom?n l?trej?tt ter?leti v?ltoz?sokat nem ismeri el. Teleki ?gy k?v?nta megoldani a dilemm?t, hogy Magyarorsz?g csak akkor avatkozik be, ha Jugoszl?via megsz?nik, ha v?kuum keletkezik a magyarlakta ter?leteken ?s ha ?ld?zik a magyar lakoss?got. Az angol v?lasz azonban ?gy is elutas?t? volt, ?s fenntartotta a diplom?ciai viszony felf?ggeszt?s?nek, illetve a had?zenet jog?t.? A semlegess?g politik?j?nak a cs?dje vezetett Teleki P?l 1941. ?prilis 3-i ?ngyilkoss?g?hoz. Magyarorsz?g azonban, ha a diplom?ciai viszony megszak?t?s?t az angolokkal nem is tudta megakad?lyozni, a fenyeget? had?zenetet m?g el tudta ker?lni. Ehhez nemcsak a minisztereln?k hal?la j?rult hozz?, hiszen ut?da, B?rdossy L?szl? idej?n (?prilis 11-?n) a magyar csapatok bevonultak Jugoszl?via magyarlakta ter?leteire. Teleki felt?telei k?z?l ugyanis kett? megval?sult: Horv?torsz?g kiki?lt?s?val (?prilis 10.) Jugoszl?via megsz?nt ?s val?ban v?kuum keletkezett a D?lvid?ken. Az utols? ter?letszerz?s eredm?nye: 11 475 km2 (B?cska, Murak?z, D?l-Baranya) 1 milli? lakossal. A k?nyszerp?lya konzekvenci?i: a N?metorsz?ggal val? szemben?ll?s rem?nytelennek t?nt (sem k?ls?, sem bels? felt?tele nincsen, ugyanakkor re?lis vesz?lynek l?tszott a sz?ls?jobboldali puccs lehet?s?ge), a k?rnyez? kis ?llamok mind ugyanannak a sz?vets?gi rendszernek tagjai, vagyis Magyarorsz?ggal is ?sz?vets?gesek?, de egy?ttm?k?d?s helyett ? a n?met ?divide et impera? folyt?n ? N?metorsz?g kegyei?rt folytattak vet?lked?st.
A szomsz?d kis orsz?gok politik?j?ban egy k?z?s von?s fellelhet?: a magyarelleness?g egyfel?l a rev?zi? miatt, m?sfel?l mert Magyarorsz?g ?vonakod? szerep?vel? nem v?lasztotta a fasizmusnak val? teljes beh?dol?st. 1941 tavasz?ra Magyarorsz?gon az agg?d? re?lpolitikai szeml?letet h?tt?rbe szor?totta a rev?zi?s sikerek ?ltal kiv?ltott ?r?mm?mor. Az orsz?g eddig nemcsak hogy elker?lte a h?bor? viszontags?gait, hanem r?ad?sul megval?sul?ban van a ?felt?mad?s? ?g?rete (?Csonka-Magyarorsz?g nem orsz?g, Nagy-Magyarorsz?g mennyorsz?g?): a megnagyobbodott orsz?g ter?lete 1941-ben 171 640 km2, lakoss?ga 14,6 milli?. Ez az az id?szak, amikor Horthy Mikl?s ?s az ?ltala k?pviselt politika vitathatatlanul n?pszer?s?ge cs?cs?n volt. Az elk?vetkez? s?lyos k?vetkezm?nyekre azonban kevesen gondoltak.

Tartalom

 

Bevezet?s: K?nyszerp?ly?n – Magyarorsz?g a m?sodik vil?gh?bor?ban5
I. r?sz: A koal?ci?s id?szak (1944 ?sze – 1947)20
II. r?sz: A szt?linista diktat?ra (1948 – 1956)55
III. r?sz: A f?lbeszakadt forradalom, 195699
IV. r?sz: A puha diktat?ra (a K?d?r-korszak)116
V. r?sz: V?ls?g ?s rendszerv?lt?s142
VI. r?sz: Magyarorsz?g minisztereln?kei ?s ?llamf?i161
VII. r?sz: Id?rendi t?bl?zat162
VIII. r?sz: Irodalomjegyz?k170

Készleten