Krist? Gyula: A korai Erd?ly (895-1324)

3,560 Ft

A szegedi k?z?pkor?szok szellemi vezet?je az ?vtizedek ?ta rendk?v?l term?keny Krist? Gyula. Aki figyelemmel k?s?rte eddigi, b?s?ges munk?ss?g?t, tudja hogy rendk?v?l k?vetkezetes szerz?, aki mindig azonos m?dszertani hozz??ll?ssal ny?l t?m?j?hoz. Egy-egy k?rd?sben tett kor?bbi meg?llap?t?s?hoz, megold?si javaslat?hoz mindig ragaszkodik, tekintet n?lk?l a m?sokt?l kapott kritikai ?szrev?telekre. A k?rd?sek egy r?sz?ben nyilv?nval?an igaza is van, ?s j?l teszi, ?m t?le elt?r?, j? javaslatok, rekonstrukci?k is l?teznek, amelyek el kellene, hogy gondolkodtass?k a joggal nagy tekint?ly? szegedi t?rt?n?szt is.
Ennyire ?sszefoglal? ig?nnyel az eredetileg 1986-ban megjelent “Erd?ly t?rt?nete” ?ta senki sem ?rt a t?m?r?l. El?bbi monogr?fia vonatkoz? fejezeteit egym?st?l ?s egym?s meg?llap?t?sait?l is f?ggetlen?l ?rta a r?g?sz B?na Istv?n ?s a t?rt?n?sz Makkai L?szl?. Krist? munk?ja – mivel egy szerz?s – az ilyesf?le bels? ellentmond?sokt?l mentes.
Mindenki tudja, mennyire k?nyes t?ma egy m?g ma is etnikailag vegyes, t?bbfajta n?pi-nemzeti romantik?t?l ?rintett ter?let r?gm?ltj?r?l ?rni. Krist? nagyon helyesen sz?gezi le, hogy mindenf?le torz?t?st?l, manipul?ci?t?l mentesen szabad csak megk?zel?teni a probl?m?kat. Nem vezethet senkit sem olyan sz?nd?k, hogy objekt?v t?nyeket elhallgasson, vagy hamis sz?nben t?ntessen fel. A t?rt?neti k?rd?seknek nincs a szerz?k nemzeti hovatartoz?s?t?l f?gg? k?l?n-k?l?n megold?sa….
?
Le?r?sSzegedi K?z?pkort?rt?neti K?nyvt?r 18.

ISBN 9634825583
Kiad?: Szegedi K?z?pkor?sz M?hely
Megjelen?s: 2002
Nyelv: magyar
Terjedelem: 328 oldal
M?ret: 140×200 mm
K?t?sm?d: karton?lt, ragaszt?k?t?tt

Tartalom

El?zetes megjegyz?sek
Megk?zel?t?s, forr?sb?zis, m?dszer5
Erd?ly fogalma20
F?ldrajzi viszonyok28
Erd?ly a magyar honfoglal?s k?sz?b?n38
A 10. sz?zad
Magyar honfoglal?k Erd?lyben54
Magyar betelep?l?k72
Gyula80
Ke?n92
A 11-12. sz?zad
Az egyh?zszervezet alapvet?se100
A vil?gi igazgat?s l?trej?tte119
K?ls? t?mad?sok, hat?rv?delem134
Telep?l?sek ?s n?peik143
?j betelep?l?k
A sz?szok157
A sz?kelyek173
A rom?nok190
A “hossz?” 13. sz?zad
Erd?ly a tat?rj?r?s el?tt203
A tat?rj?r?s ?s k?vetkezm?nyei211
Erd?ly az 1250-1280-as ?vekben222
A gazdas?g230
V?rosok, hospesek, jobb?gyok243
Az egyh?z260
Erd?n inneni nemesi nemzets?gek Erd?lyben272
Az ?shonos erd?lyi nemess?g284
Erd?ly 1288-1324 k?z?tt300
R?vid?t?sek jegyz?ke322
T?rk?pek jegyz?ke324

 

Recenzi?
Krist? Gyula: A korai Erd?ly (895-1324)
Kiadja: a Szegedi K?z?pkor?sz M?hely. Szeged, 2002. 326 old. (Szegedi K?z?pkort?rt?neti K?nyvt?r 18.)

 

A r?gi orsz?g innens? sz?l?n is ?rdekl?d?nk Erd?ly r?gm?ltja ir?nt. M?r csak amiatt is, mert a sz?ls? ter?leteken, a k?zpontt?l t?vol gyakran mutatkoznak – v?lt vagy val?s – p?rhuzamos jelens?gek. El?g legyen csak arra utalnunk, hogy a k?zelm?ltban t?bb kiv?l? szerz? is olyan n?zetnek adott hangot, hogy a Nyugat-Dun?nt?l az ?rp?d-kor kezdeti szakasz?ban ritk?n lakott hat?r?vezet (“gyep?elve”) lett volna.
A szegedi k?z?pkor?szok szellemi vezet?je az ?vtizedek ?ta rendk?v?l term?keny Krist? Gyula. Aki figyelemmel k?s?rte eddigi, b?s?ges munk?ss?g?t, tudja hogy rendk?v?l k?vetkezetes szerz?, aki mindig azonos m?dszertani hozz??ll?ssal ny?l t?m?j?hoz. Egy-egy k?rd?sben tett kor?bbi meg?llap?t?s?hoz, megold?si javaslat?hoz mindig ragaszkodik, tekintet n?lk?l a m?sokt?l kapott kritikai ?szrev?telekre. A k?rd?sek egy r?sz?ben nyilv?nval?an igaza is van, ?s j?l teszi, ?m t?le elt?r?, j? javaslatok, rekonstrukci?k is l?teznek, amelyek el kellene, hogy gondolkodtass?k a joggal nagy tekint?ly? szegedi t?rt?n?szt is.
Ennyire ?sszefoglal? ig?nnyel az eredetileg 1986-ban megjelent “Erd?ly t?rt?nete” ?ta senki sem ?rt a t?m?r?l. El?bbi monogr?fia vonatkoz? fejezeteit egym?st?l ?s egym?s meg?llap?t?sait?l is f?ggetlen?l ?rta a r?g?sz B?na Istv?n ?s a t?rt?n?sz Makkai L?szl?. Krist? munk?ja – mivel egy szerz?s – az ilyesf?le bels? ellentmond?sokt?l mentes.
Mindenki tudja, mennyire k?nyes t?ma egy m?g ma is etnikailag vegyes, t?bbfajta n?pi-nemzeti romantik?t?l ?rintett ter?let r?gm?ltj?r?l ?rni. Krist? nagyon helyesen sz?gezi le, hogy mindenf?le torz?t?st?l, manipul?ci?t?l mentesen szabad csak megk?zel?teni a probl?m?kat. Nem vezethet senkit sem olyan sz?nd?k, hogy objekt?v t?nyeket elhallgasson, vagy hamis sz?nben t?ntessen fel. A t?rt?neti k?rd?seknek nincs a szerz?k nemzeti hovatartoz?s?t?l f?gg? k?l?n-k?l?n megold?sa.
A teljes korrekts?g azt k?v?nja meg, hogy ahol elvben t?bb megold?s is nyitott, ott azt jelezz?k. Sajnos ezeknek a r?gi koroknak egyenetlenek a forr?sadotts?gai. A kev?s adatb?l nem mindig egy?rtelm?ek a levonhat? k?vetkeztet?sek. Nem ?rt hangs?lyozni a megfelel? forr?skritika sz?ks?gess?g?t. Az ember szubjektum?b?l fakad, hogy neki tetsz? rekonstrukci?kat hamar elfogad ?s t?nyk?nt kezel. Holott ezek nem biztos, hogy id?t?ll?ak!
A rom?nok ?redete ?s r?gebbi t?rt?nete tipikusan ilyen k?rd?s. Mintha s?ketek p?rbesz?de zajlana. A t?rt?neti adatok, a nyelvt?rt?neti t?nyek ?s a f?ldrajzi nevek is egyar?nt azt bizony?tj?k, hogy a rom?ns?g nem ?shonos mai haz?j?ban. Megjegyzem, a magyars?g sem. T?rt?neti t?ny viszont, hogy a magyarok el?bb jelentek meg, ?s ?vsz?zadokon kereszt?l ?sszem?rhetetlen?l fontosabb szerepet j?tszottak Erd?lyben, mint a mai t?bbs?gi nemzet k?pvisel?i. Krist? – m?sok eddigi meg?llap?t?saival ?sszhangban – helyesen mutatja ki, hogy a rom?nok a k?nyvben vizsg?lt korszak v?g?n jelennek meg. Ebb?l azonban a jelenre n?zve semmi sem k?vetkezik!
Ami viszont vitathat?, a magyarokkal kapcsolatos felt?telez?sek sora. Mivel a X. sz?zaddal kapcsolatos hiteles t?rt?neti forr?sok – n?h?ny k?zvetett utal?st?l eltekintve – gyakorlatilag hi?nyoznak, csak a r?g?szeti leletekre ?s a f?ldrajzi nevekre lehet t?maszkodni. Mind a kett?re kell is, de megfelel? kritik?val. A t?rt?n?sz szerz?re sajnos jellemz? egyes r?g?szek felfog?s?nak summ?s elfogad?sa. Az erd?lyi k?rd?sekben k?l?n?sen j?rtas B?na Istv?n ?s Benk? Elek v?lem?nyeir?l van sz?, akik k?ts?gtelen?l meg?rdemelt szakmai elismer?st ?lveznek. ?k is sz?ks?gszer?en el?zetes elk?pzel?seik kereteibe pr?b?lt?k elhelyezni azonban az ismert t?nyanyagot. K?t t?nyez? miatt kritik?val kell fogadnunk az ? – jelenleg sokak, f?leg a t?m?t k?v?lr?l szeml?l?k ?ltal elfogadott – n?zeteiket. Az egyik t?nyez? a viszonylag kev?s ismert ?s felt?rt lel?hely, a m?sik pedig a “r?g?szeti” keltez?sek t?rt?neti haszn?lhat?s?ga, annak nyilv?nval? korl?tai.
A Krist? ?ltal javasolt rekonstrukci?nak ezek a gyenge pontjai. Olyan s?ly? k?vetkeztet?seket alapoz – B?na ?s Benk? n?zeteinek kritik?t n?lk?l?z? k?vet?se miatt – a kis sz?m? ?s vitatott interpret?ci?j? r?g?szeti leletre, amilyeneket azok nem b?rnak el. A k?t legkomolyabb k?rd?st az erd?lyi v?rmegy?k kialakul?s?nak ?s a sz?kelyek Erd?lybe telep?l?s?nek t?rt?nete jelenti.
A v?rak k?r?l megszervezett megy?k kialakul?sa persze nemcsak Erd?ly, hanem az eg?sz egykori Magyarorsz?g t?rt?net?nek alapk?rd?se. Mivel a Kir?lyh?g?n t?l a k?z?pkorban h?t megye l?tezett, term?szetesnek t?nhet, hogy n?met elnevez?se Siebenb?rgen lett, ami a h?t v?rra, illetve a hozz?juk tartoz? megy?re utal. Ezzel szemben Krist? kritik?tlanul elfogadva Binder P?l ?tlet?t, a nevet a Binder ?ltal v?lt egykori ‘Cibinburg’-b?l, Szebenv?rb?l magyar?zza. B?na t?rt?neti rekonstrukci?s k?s?rlete szerint a megy?k k?zpontjaiban ismert v?rak kiv?tel n?lk?l Szent Istv?n kor?ban, a kereszt?ny monarchia megszervez?se sor?n keletkeztek volna. A k?t vitathat? n?zet ered?jek?nt Krist? kijelenti, hogy az erd?lyi megy?k csak a XIII. sz?zadra alakultak volna ki. A tartom?ny egyh?zi ?s vil?gi igazgat?si sz?khely?t, Gyulafeh?rv?rt is csak kb. Szent L?szl? kor?t?l alak?tott?k volna ki Krist? szerint. Neve sem a X. sz?zadi Gyula nev? fejedelmekre (vagy a “gyul?kra”) menne vissza, hanem a XIII. sz?zad elej?n ?lt K?n nembeli Gyul?val lenne kapcsolatba hozhat?.
Ez lenne az objekt?v igazs?g? Krist? szerint m?r csak az?rt sem keletkezhettek kor?bbi k?zpontok, mert a honfoglal?k nem is sz?llt?k meg Erd?lyt, a m?gis el?ker?lt honfoglal? lovastemetkez?sek szerinte valamif?le katonai ?rhelyekre, s?t azok l?ncolat?ra utaln?nak. A l?tez? k?zn?pi s?rokban pedig a gyep?elv?t ben?pes?t? szl?vok nyugodn?nak. Ut?bbir?l csak annyit, hogy a nom?dokn?l ismert gyep?-elv?k lakatlan t?rs?gek, pont az a l?nyeg?k! Vagyis Krist? ?tlete ebben a vonatkoz?sban a puszta logik?val sincs ?sszhangban. A magyar lakoss?g betelep?l?se csak 970 ut?n kezd?dne, ekkor is csak az ?szaki ter?letekre? Itt alakult volna ki Krist? elk?pzel?se szerint a gyul?k eredeti k?zpontja, Doboka v?ra.
A m?sik alapvet? k?rd?s a sz?kelyek eredete ?s Erd?lybe telep?l?s?k t?rt?nete. Itt a r?gebbi ?s a mai t?rt?n?szi rekonstrukci?k sokszor egym?sb?l t?pl?lkoztak. A t?ma kor?ntsem tekinthet? megoldottnak vagy lez?rtnak. A magyar kutat?k k?zt tal?n abban mutatkozik n?mi egyet?rt?s, hogy a sz?kelyek mai lak?helye nem els?dleges, nem a 894-re keltezhet? honfoglal?s ?ta folyamatos. A mai helyre k?lt?z?s (k?lt?ztet?s) id?pontja ?s oka azonban megfejt?sre v?r. A Krist? ?ltal – r?g?szeti “alapon” javasolt, XII. sz?zad v?g?re tett k?lt?z?s mindenk?ppen indokl?sra, magyar?zatra szorulna. Az ok a hat?rv?delem lett volna – j?, tegy?k fel: de mi?rt pont akkor? Ugyanezzel v?li magyar?zni a sz?szok betelep?t?s?t is. Ez ut?bbi is valamif?le al?t?maszt?st ig?nyelne, ha m?r ilyesmivel ?rvel a szerz?. Eszerint mondjuk a szepess?gi sz?szokat is valamif?le lengyel vesz?ly miatt telep?tett?k be?
A sz?kely ?ttelep?l?s ?ltala v?lt m?dj?t nyelv?szeti, helyn?vi ?s r?g?szeti ?rvekkel pr?b?lja al?t?masztani, egyik sem igaz?n meggy?z? azonban. A nyelv?szeti ?rv az, hogy a Sz?kelyf?ld nagyon heterog?n nyelvj?r?si szempontb?l, a K?rp?t-medence legk?l?nf?l?bb magyarlakta r?szeivel mutat egyez?seket. Ez v?lem?nyem szerint csak azt t?masztja al?, hogy a sz?kelyek eredetileg is magyar nyelv?ek kellett legyenek, ?s eredeti sz?rmaz?si hely?k val?ban sokf?le lehetett valamikor. A f?ldrajzi nevekkel folytatott argument?ci?t nem lehet komolyan venni. A v?lt egyez?sek, hasonl?s?gok a Sz?kelyf?ld?n ?s az orsz?g m?s r?szein ismert helynevek k?z?tt a magyar f?ldrajzin?v-ad?s saj?toss?gaib?l ad?dnak. A legterm?szetesebb dolog, hogy azonos jelent?s? helynevek a K?rp?t-medence legk?l?nb?z?bb t?jain is el?fordulnak. Felt?n?bb viszont, hogy a sz?kelyek ?ltal lakott ter?let helyn?vanyaga miben sem k?l?nb?zik a t?bbi magyarlakta vid?k n?vanyag?t?l. Pedig egy ilyen k?s?i mesters?ges ?ttelep?t?s sor?n joggal sz?m?thatn?nk valamilyen mark?ns elt?r?sre (mint ahogy a XIII. sz?zadban telep?tett ter?leteken, a Felvid?k, vagy ?ppen Nyugat-Dun?nt?l egyes r?szein ez megfigyelhet?)! A r?g?szeti ?rv Benk? Elek felt?telez?s?b?l sz?rmazik, aki szerint Kereszt?r-sz?k ter?let?n a XII. sz?zad v?g?n olyannyira megszaporodnak a telep?l?sekre utal? r?g?szeti lel?helyek, hogy abb?l egy ?j etnikum, a sz?kelyek bev?ndorl?sa k?vetkeztethet? ki. Nem ?rt azonban figyelmeztetni a “r?g?szeti keltez?sek” ingatag, szubjekt?v volt?ra. A k?s?bbinek v?lt lel?helyek “megszaporod?sa” legink?bb a ker?miakeltez?sek szubjekt?v ?vatoss?g?val magyar?zhat?, vagyis azzal, hogy a szakemberek (tal?n tudat alatt) azt gondolj?k, ha k?s?bbinek mondok valamit, az?ltal kisebb a t?ved?s kock?zata. Emiatt van relat?ve kev?s “korai” lel?hely, vagy egy?ltal?n nincs is.
Meg kell valahogy magyar?zni viszont a sz?kelyek megyerendszeren k?v?lis?g?t. Azok az ?rvek helyt?ll?nak t?nnek, amelyek alapj?n a sz?kelyek m?sodlagos lak?hely?nek v?lj?k a mai Sz?kelyf?ldet. A h?romsz?kiek eset?ben ez nyilv?nval?, hiszen (sepsi, orbai ?s k?zdi sz?kelyek) nev?k magyar?zatak?nt bizonyosan a mai Sz?szf?ld?n tal?lhat? (Sz?sz)Sebes, (Sz?sz)Orb? ?s (Sz?sz)K?zd neve ?ll. Nem ennyire nyilv?nval? (b?r t?rt?net?r?sunkban evidenciak?nt kezelik) a telegdi sz?kelyek bihari sz?rmaz?sa. Krist? is csak ?tmeneti ?llom?snak tartja a mai Mez?telegd k?r?li, Sebes-K?r?s menti v?lgyet. A tr?gy?zott f?ldre utal? telekkel kapcsolatos “Telegd” helyn?v a magyar nyelvter?let b?rmely r?sz?n el?fordulhatott, akkor is, ha ma csak a bihari el?fordul?s ismert. A szint?n Biharban ismert Sz?kelysz?z – egy v?rn?pi sz?zad elnevez?se – sem t?mogatja a telegdi sz?kelyek ottani “?shaz?j?t”, hiszen a sz?kelyek nem voltak v?rn?pek, nem tartoztak a v?risp?ns?gi rendszerbe. A sz?kelyekre utal? helynevek az eg?sz K?rp?t-medenc?ben elterjedtek. V?kony G?bor ?j felt?telez?se szerint a sz?kely az etnikai, nyelvi ?rtelemben vett magyar n?p eredeti ?nelnevez?se lehet!
A leglogikusabb megold?s tal?n az lehetne, ha a sz?kely szervezet kialakul?s?t a kereszt?ny monarchia megye-szervezet?nek l?trehoz?sa el? tessz?k. Ter?leti ?rtelemben is m?r ekkor egy?tt kellett legyenek a k?s?bbi Sz?kelyf?ldet majdan ben?pes?t? sz?kelyek, hiszen ut?lagos ?sszegy?jt?s?ket, annak ok?t ?s m?dj?t igen neh?z lenne ?sz?rvekkel al?t?masztani. A megyerendszer kereteibe m?r nem voltak beilleszthet?k – mert az m?r kialakult – amikor ?j haz?jukba k?lt?z?s?k (k?lt?ztet?s?k) felt?telezhet?. Ennek nyilv?n oka kellett legyen! Nem ?rt teh?t megn?zn?nk, hol van olyan ter?let, ahol r?g?szeti ?s helyn?vi adatok szerint magyar nyelv?ek ?lhettek, de ut?bb elt?ntek (elk?lt?ztek) a ter?letr?l. Ez a vid?k a mai Morvaorsz?g ?s Als?-Ausztria. A ki?r?t?sre nyilv?n a G?za fejedelem ?s a n?met uralkod?k k?zti megegyez?s miatt ker?lhetett sor, valamikor 972 ?s 991 k?z?tt. Tal?n ekkor ?s innen k?lt?ztetik a sz?kelyeket Erd?ly keleti ?s d?li, mindaddig ritk?n lakott ter?leteire, megtartva kor?bbi – fejedelemkori – nom?d m?dra kialak?tott szervezet?ket. ?pp?gy, mint k?s?bb a kunok eset?ben, egyben tartva az ?rt?kes k?nny?lovas katonai er?t.
Mindezzel csak arra k?v?njuk felh?vni az olvas? figyelm?t, hogy minden k?rd?st c?lszer? k?vetkezetesen, elfogults?g n?lk?l v?giggondolni. Egy dolog van, ami soha nem n?lk?l?zhet?, a m?dszeres kritika. A m?r megoldottnak v?lt probl?m?k sem jelenthetnek tabut, hiszen csak ?gy juthatunk el a t?rt?nelem hitelesebb megismer?s?hez.

D?nes J?zsef

?

Készleten