Lagzi Istv?n: ?A magyar-rom?n z?ld hat?ron ?t k?s?rt?nk sok lengyelt”

2,500 Ft

A XX, sz?zadi magyar t?rt?nelem m?sodik vil?gh?bor?s esztendeinek ? 1939?1945 ? egyik soha nem feledhet? ?s eml?kez?st/eml?keztet?st k?v?n? esem?nyt?rt?nete a Magyarorsz?gra ?rkez? lengyel katonai ?s polg?ri menek?ltekkel kapcsolatos ?ssznemzeti egy?tt?rz?s ?s t?mogat?s.
A n?met-lengyel, majd a szovjet-lengyel h?bor? k?vetkezt?ben lengyel polg?ri ?s katonai szem?lyek t?zezrei menek?ltek el haz?jukb?l, nem k?v?nv?n a megsz?ll?k uralma alatt ?lni. A ?hivatalos Lengyelorsz?g? vezet?inek t?bbs?ge az orsz?gukkal sz?vets?gesi viszonyban l?v? ? de a katonai seg?ts?gny?jt?st?l elz?rk?z? ? Rom?n Kir?lys?gba menek?lt, ahol intern?l?s lett szinte kiv?tel n?lk?l a sorsuk, hogy majd k?s?bb a t?bbs?g?k leg?lis ?s illeg?lis ?ton elhagyhatta Rom?ni?t.
Ugyanezen id? alatt Magyarorsz?gra is lengyelek t?zezrei ?rkeztek, hiszen Magyarorsz?g ?ll?sfoglal?sa m?r a h?bor? kit?r?se el?tt egy?rtelm?v? tette: az orsz?g semmif?le, a lengyelek sz?m?ra h?tr?nyos megold?sban nem vesz r?szt ?s nem is t?mogatja a t?mad?kk?^.
A Magyarorsz?gra ?rkez? lengyelek, katon?k ?s civilek egyar?nt a magyar t?rsadalom eg?sz?nek a szimp?ti?j?t ?s t?mogat?s?t elnyert?k. A nemzetk?zi jog el??r?sai szerinti elb?n?sban r?szes?ltek a befogadottak ?s nem kevesek sz?m?ra tett?k lehet?v? a lengyel ?llammal sz?vets?gesi viszonyban l?v? Nagy-Britanni?ba, Franciaorsz?gba, illetve ezen hatalmak ?mand?tum ter?leteire? val? t?voz?st.

?A lengyel hadsereg f?vez?re, Rydz-?mig?y marsall Magyarorsz?gon van?

ISBN 9789639804241
Kiad?: Magyar Egyh?zt?rt?neti Enciklop?dia Munkak?z?ss?g (METEM)
Megjelen?s: 2009
Nyelv: magyar
Terjedelem: 164 oldal
M?ret: 160×240 mm

Magyarorsz?gon nemcsak a seg?ts?g?kre l?trej?tt magyar t?rsadalmi, emberbar?ti szervezetek m?k?dtek, de a ?hivatalos Lengyelorsz?g? k?vets?ge, megalakul? lengyel szervezetek is m?k?dhettek.
A magyar politik?nak siker?lt a nemzetiszocialista N?metbirodalom k?vetel?seit minimaliz?lni ?s az orsz?g 1944. m?rcius 19-ei n?met katonai er?k ?ltali megsz?ll?s?ig a Magyarorsz?gra menek?lt lengyelek sz?m?ra elfogadhat? ?letet biztos?tani.
Az itt letelep?lt menek?ltek jelent?s r?sze tev?kenyen bekapcsol?dott az emigr?ns lengyel korm?nyok ir?ny?totta ellen?ll?si mozgalomba ?s Magyarorsz?g a lengyel fut?rok ?lland? ?pihen? ?llom?sa?, a biztos ?tutaz?s ?helysz?ne? lett.
S hogy mi minden t?rt?nt ezekben az ?vekben -1939-1945? Tudunk-e minden r?szletr?l, vagy csak a nagyobb t?rt?n?sek ismeretesek el?tt?nk? Lenne-e, van-e m?g felt?rni val? a m?lt eme sz?p ?s a magyar ?nzetlens?g ?s tisztess?g p?ld?j?ul is eml?thet? esem?nysor?b?l?
Van. Az eddig megjelent, illetve/?s k?ziratban elk?sz?lt ?r?sok sora most Lagzi Istv?n ? a magyar-lengyel kapcsolatok t?rt?net?nek ?rt?, elismert ?s elk?telezett kutat?ja ? j?volt?b?l egy ?jabbal gyarapszik. Gazdagabb? v?lik a k?rd?s t?rt?neti irodalma.
Lagzi Istv?n a lengyel ?llam els? sz?m? katonai vezet?je – Edward Rydz-Smigly t?bornagy – magyarorsz?gi tart?zkod?s?nak t?z h?napos t?rt?net?t mutatja be, korabeli dokumentumok, eml?kez?sek ?s eddig megjelent feldolgoz?sok ?sszegz?s?vel, alapvet?en m?gis saj?t kutat?si eredm?nyt ?produk?lva? munk?j?val.
Ugyancsak ebb?l a k?tetb?l ?rtes?lhet?nk a lengyel menek?lteket mindig is sz?vesen befogad? ?s ?ket t?mogat? d?l-magyarorsz?gi t?rt?n?sekr?l, pontosabban azokr?l az ?akci?kr?l?, amelyek arra ir?nyultak, hogy az orsz?g n?met megsz?ll?s?t k?vet?en lengyelorsz?gi, Magyarorsz?gon ?l? zsid? menek?lteket seg?tsenek ki az orsz?gb?l, t?rt?netesen Rom?nia fel?.
Lagzi Istv?n ?gy l?tja, hogy ezen akci?knak – amelyekben sz?mos szegedi, ?s Szeged k?rny?k?n ?l? ember vett r?szt – a t?rt?net?t m?g a magyarorsz?gi zsid?s?g t?rt?net?vel foglalkoz?k sem igaz?n ismerik, mondhatjuk el?tt?k is ismeretlenek (voltak) a Szeged k?rny?ki t?rt?n?sek.
Lagzi Istv?n k?nyv?ben tisztelettel eml?kszik ?s eml?keztet valamennyi?nket arra a korszakra, amelynek sokat vitatott jellege, politikusainak, katon?inak tev?kenys?ge m?ig is k?l?nb?z? v?lem?nyeket induk?l. Azt azonban tal?n mindazok, akik elolvass?k ezt, a tanulm?ny ?s dokumentumk?zl?s szerencs?s elegy?nek tekinthet? munk?t, elismerik majd, hogy a ?lengyelk?rd?sben? a magyar t?rsadalom szinte teljesen egys?ges volt. A t?bb ?vsz?zados egym?s, k?zels?g?ben elt?lt?tt id?szak, a szabads?gk?zdelmek k?lcs?n?s t?mogat?sa, k?lcs?n?sen tisztelt uralkodok es kiemelked? szem?lyis?gek, az 1918 ut?ni magyar t?mogat?sa az ?n?ll? lengyel ?llam l?trej?tt??rt v?vott k?zdelemnek, a lengyelek ir?nt minden korban megnyilv?nul? szimp?tia egy eg?sz t?rsadalmat fogott ?ssze
a seg?t?sz?nd?k jegy?ben.
Napjainkig t?bbet tudnak, ?rnak, besz?lnek Lengyelorsz?gban ezekr?l a t?rt?n?sekr?l, mint n?lunk. Hossz? ?vtizedek (r?szel)hallgat?sa ut?n tov?bbra is sz?ks?g?nk van azokra a munk?kra, amelyek igazoljak: voltak ?s vannak v?llalhat?, k?z?s eml?keink.
Lengyel bar?taink sz?m?ra m?st (is) jelent az 1939-1945 k?z?tti Magyarorsz?g, annak politikai, katonai vezet?i, egyszer? polg?rai, mint amilyeneknek azokat sok?ig l?ttatni k?v?nt?k vel?nk Magyarorsz?gon. Az egykori lengyel menek?ltek v?lem?nye, az ? tapasztalataikat, t?rt?neteiket felt?r? munk?k tal?n vel?nk is seg?tik meg?rtetni: lehet?nk b?szk?k eleink tetteire (is).
Vegye ?gy a kez?be ezt a k?tetet minden olvas?ja ?gy, hogy tudja: a magyar-lengyel, a lengyel-magyar k?z?s sors ?s bar?ts?g egyik sz?p p?ld?j?r?l olvashat, szakmai hiteless?ggel, tisztess?gesen meg?rt t?rt?netet, amely p?ldaad? ?s p?ld?t mutat? lehet a j?v?re n?zve is, a rem?lhet?leg soha nem halv?nyul? lengyel-magyar/magyar-lengyel kapcsolatok t?rt?net?ben!
K?sz?net mindezek?rt Lagzi Istv?nnak, a k?tet kiad?s?t t?mogat?knak ?s mindazoknak, akiknek fontos a m?lt rejtett, eddig m?g nem vagy csak alig ismert t?rt?n?seinek a felt?r?sa, a sz?lesebb olvas?k?z?ns?ggel val? megismertet?se.
Budapest, 2009. j?lius 4.
Prof. Dr. habil. Szak?ly S?ndor t?rt?n?sz,
egyetemi tan?r

Lagzi Istv?n 1942-ben sz?letett B?k?s k?zs?gben. Egyetemi tanulm?nyait Debrecenben (1962?1967, KLTE. BTK) ?s Budapesten (1969-1972, ELTE BTK) v?gezte. 1967-ben t?rt?nelem szakos k?z?piskolai tan?ri diplom?t szerzett. 1972-ben summa cum laude min?s?t?ssel Debrecenben doktor?lt, majd 1982-ben a Tudom?nyos Min?s?t? Bizotts?g oda?t?lte a t?rt?nelemtudom?nyok kandid?tusa fokozatot. Tudom?nvos tev?kenys?g?nek els? szakasz?ban Kov?cs Endre, Niederhauser Emil, R?nki Gy?rgy ?s Balogh S?ndor seg?tett?k. 1973 ?ta r?szt vett a MTA Magyar-Lengyel T?rt?n?sz Vegyesbizotts?g, illetve a Polonisztikai Munkak?z?ss?g tev?kenys?g?ben. 1976-1990 k?z?tt a Vegyesbizotts?g v?lasztott tagja, 1990-t?l v?lasztott aleln?ke. 1982?1984 k?z?tt a JATE BTK Tudom?nyos Bizotts?g?nak tagja.
?lete ?s munk?ss?ga igen v?ltozatosra sikeredett. Els? munkahelye a p?pai koll?gium. Ezt k?vet?en a miskolci NME Koh?- ?s F?mipari F?iskolai Kar oktat?ja ?s nevel?tan?ra. 1973?1978 k?z?tt k?l?gyi szolg?latot teljes?tett Vars?ban, ahol a Magyar Kultur?lis Int?zet igazgat?helyettese, 1984?1988 k?z?tt nagyk?vets?gi tan?csosi rangban az int?zet igazgat?ja. 1978-1984 k?z?tt, illetve 1988-t?l a ism?t JATE BTK ?j- ?s Leg?jabbkori Egyetemest?rt?net Tansz?k tudom?nyos f?munkat?rsa. Az els? ?s a m?sodik vil?gh?bor?, tov?bb? Lengyelorsz?g t?rt?net?b?l, a magyar korm?nyok menek?lt?gyi politik?j?b?l tartott el?ad?sokat, szemin?riumokat. Els?sorban a m?sodik vil?gh?bor? idej?n Magyarorsz?gon mened?ket tal?lt lengyel, francia, d?lvid?ki illet?s?g? szerb ?s magyar menek?ltek t?rt?net?t kutatta, e t?mak?r?kb?l n?gy’ monogr?fi?t jelentetett meg (Zalaegerszeg, Warszawa, Poznan, Eger). Nyolc k?tetet szerkesztett, t?bb tudom?nyos konferenci?t szervezett. ?rdekl?d?si k?re kiterjedt az els? vil?gh?bor? lengyelorsz?gi magyar eml?keire is (Magyarok a przemysli v?rban 1914?1915). Kiv?telesen fontos napl?t publik?lt az 1944. ?vi vars?i felkel?s idej?n a lengyel f?v?ros k?rny?k?n ?llom?soz? magyar egys?gek ?s a lengyel lakoss?g bar?ts?gos viszony?r?l is (Vars?i napl?). Publik?ci?inak sz?ma t?bb mint 250.
E mostani k?tet lengyel, magyar, szlov?k ?s rom?n vonatkoz?sai miatt tal?n a legizgalmasabb. Egyed?l?ll? hadt?rt?nelmi kuri?zum Rydz-?mig?y marsall, lengyel f?vez?r Rom?ni?b?l Magyarorsz?gra menek?t?se, n?lunk tart?zkod?s?nak, b?jtat?s?nak mintegy’ t?z h?napos t?rt?nete.

Elfogyott