Pol?nyi Istv?n: Az ezredfordul? hazai oktat?sa

2,890 Ft

A k?tet 15 tanulm?ny?b?l az els? ?ltal?nos k?rk?p az ezredfordul? k?rny?ki hazai oktat?s szintjeir?l, fontosabb jellemz?ir?l. R?mutat: oktat?sunk sok?ig hitt kiv?l? min?s?ge m?tosz csup?n. A m?dszerek, a tananyagok probl?m?i mellett a legnagyobb gond a pedag?gusok k?pz?se, foglalkoztat?sa, a keresetek szintje, az alacsony motiv?ci?, ?s preszt?zs. Ha a 21. sz?zad magyar oktat?spolitik?ja a min?s?g fel? akar mozdulni, annak alapvet? t?nyez?je a pedag?gus. H?rom ?r?s sz?l a k?zoktat?sr?l, kritikus elemz?s?t adva annak. Sok tekintetben ehhez a csokorhoz tartozik a ?Budapesti oktat?si anziksz? is, amely a f?v?ros oktat?si ell?totts?g?t ?s n?h?ny region?lis oktat?si jellemz?j?t mutatja be, ?s ?A v?lasz az e-learning ? de mi volt k?rd?s?? c?m? ?r?s is. Ez egy szkeptikus elemz?se a sz?m?t?g?pt?l ?s az internett?l sokak ?ltal rem?lt oktat?si forradalomnak. Konkl?zi?ja: az e-learningnek ann?l nagyobb szerep juthat egy-egy oktat?si szinten, min?l nagyobb ott az ?n?ll? tanul?s realit?sa. A tanulm?nyok k?zel fele a fels?oktat?ssal foglalkozik ? a finansz?roz?s?val, oktat?ival, vezet?s?vel, min?s?g?gy?vel ?s k?pz?si szerkezet?vel ?, oktat?spolitikai ?s oktat?sgazdas?gi m?lyelemz?s?t adva e ter?leteknek. A k?tet k?t legkritikusabb ?r?sa a hazai tudom?nypolitika elemz?se (?Fels?oktat?s ?s tudom?nypolitika?, ?s ?Az Akad?mia diszkr?t b?ja?). Az egyik szerint a belterjes akad?miai szf?r?t a hierarchi?k, ?nt?rv?ny? ?rt?krendek, elef?ntcsonttornyok, m?toszok ?s m?ltbeli legend?k uralj?k a t?nyleges teljes?tm?nyek, ?s a gazdas?gban hasznosul? kutat?sok helyett. A m?sik azzal a gondolattal z?rul, hogy a 21. a tud?s ?vsz?zada, ahol nem lehet ? a hazaihoz hasonl? ? 19. sz?zadi tudom?nyos szervez?d?sekkel ?rv?nyes?lni. Le?r?s H?romnegyed ?vtized tanulm?nyai az oktat?sr?l ? oktat?sgazdas?gi, oktat?spolitikai n?z?pontb?l ? ISBN 9789632870342 Kiad?: ?j Mand?tum K?nyvkiad? Megjelen?s: 2011 Nyelv: magyar Terjedelem: 275 oldal K?t?s: karton?lt, ragasz?k?t?tt M?ret: 160×235 mm ? Tartalom

Bevezet?9
1. Az ezredfordul? magyar oktat?sa10
Bevezet?s – A magyar oktat?s a 20. sz?zadban10
A ’90-es ?vek – A magyar oktat?s rendszerv?lt?sa13
A hazai oktat?s min?s?ge26
Befejez?s?l28
2. Eegyre t?bbet egyre kevesebb?rt? Avagy a t?megesed? fels?oktat?s finansz?roz?sa33
A fels?oktat?s 20. sz?zadv?gi fejl?d?s?r?l – a sz?mok t?kr?ben33
A hazai fels?oktat?s fejl?d?s?r?l r?viden35
A t?megesed?s ?s a r?ford?t?sok38
A finansz?roz?s ?talak?t?sa41
R?viden a hazai tendenci?kr?l44
Befejez?s?l48
3. A v?lasz az e-learning – de mi volt a k?rd?s?52
Bevezet?s52
Sz?m?t?g?p ?s internet az oktat?sban53
A realit?sok – irrealit?sok56
Mire v?lasz az e-learning58
Befejez?s?l60
4.Budapesti oktat?si anziksz65
Budapest, a r?gi?65
Budapest oktat?sa a region?lis adatok t?kr?ben67
Az iskol?zotts?g, a foglalkoztat?s ?s a kultur?lis ell?totts?g n?h?ny jellemz?je74
A v?ros bel?lr?l – kis budapesti v?rosszociol?gia76
Befejez?s?l78
5. A szakmai k?pz?s ?s a szakmai m?velts?g ?talakul?sai82
A szakmai m?velts?g a korai id?kben82
Az indusztrion?lis kor szakmai m?velts?ge84
A posztindusztri?lis kor oktat?sa ?s a szakmai m?velts?g90
Befejez?s?l95
6.Az egyh?zi k?zoktat?s n?h?ny oktat?sgazdas?gi saj?toss?ga100
Fenntart?i ?s ter?leti eloszl?s100
A k?zoktat?s finansz?roz?sa102
Az egyh?zi iskol?k kieg?sz?t? ?llami t?mogat?sa103
?rvek a kieg?sz?t? t?mogat?s mellett ?s ellen104
A kieg?sz?t? t?mogat?s kisz?m?t?sa105
Elsz?moltathat?s?g107
7. Az egyetemmizet?s lass? v?ltoz?sa111
A rendszerv?lt?s el?tt111
A fels?oktat?si int?zm?ny vezet?se az 1993. ?vi t?rv?ny alapj?n113
Az int?zm?nyir?ny?t?s v?ltoz?sa a 2005. ?vi fels?oktat?si t?rv?ny form?l?d?sa sor?n116
Menedzserek a gazdas?gi tan?csokban122
Befejez?s?l124
8. Az akad?mia diszkr?t b?ja130
Elmaradt rendszerv?lt?sok130
Az ?gyfelejtett monop?lium131
Az akad?miai kutat?int?zetek134
A nagydoktori ?zlet136
?letkor ?s strukt?ra137
Befejez?s?l138
9. Egyre t?bbet egyre kevesebben?141
Hallgat?-oktat? ar?ny141
Az oktat?k korstrukt?r?ja143
Az oktat?k tudom?nyos min?s?t?se146
A nagydoktorok148
Professzori keresetek151
A n?k ar?nya152
Befejez?s?l154
Mell?klet154
10. A fels?oktat?s min?s?g?gye158
A min?s?g?gyi rendszerek fejl?d?se159
Az oktat?s min?s?g?gye160
A fels?oktat?s min?s?g?gy?nek fejl?d?se163
A min?s?g?rt?kel?s indik?torai az oktat?sban168
Neh?zs?gek az oktat?s min?s?g?rt?kel?s?ben172
Befejez?s?l174
11. Fels?oktat?s ?s tudom?nypolitika180
A k?z?pkori egyetemt?l a humboldti ?s a nap?leoni egyetemig180
A post-humdoldti egyetem183
A tudom?ny rendszer?nek fejl?d?se, ?s tudom?nypolitikai k?vetkezm?nyei168
A tudom?nypolitika k?zgazdas?gi megk?zel?t?sben189
A hazai fels?oktat?si tudom?nypolitika a rendszerv?lt?sig191
A hazai tudom?nypolitika elmaradt rendszerv?lt?sa193
Befejez?s?l196
12. Rendszerv?ltoz?sok az oktat?s finansz?roz?s?ban200
A rendszerv?lt?s ut?n – az oktat?s k?rnyezete200
Rendszerv?lt?sok a k?zoktat?s finansz?roz?s?ban203
Befejez?s?l215
13. A magyar fels?oktat?s finansz?roz?sa a korai 2000-es ?vekben221
A fels?oktat?si kiad?sok terjedelme221
A fels?oktat?s finansz?roz?s n?h?ny meghat?roz? eleme224
Befejez?s helyett239
14. F?l?ton Bologn?ba, avagy a k?tszint? k?pz?s (el?zetes) fogadtat?sa246
A k?tciklus? k?pz?s jogi kereteinek megteremt?se246
A bevezet?s neh?zs?gei247
Mi?rt is kell Bologna?251
Egy empirikus vizsg?lat el?zetes tanuls?gai253
Befejez?s helyett257
15.Sok vagy kev?s? A hazai matematikai, term?szettudom?nyos
?s m?szaki k?pz?s nemzetk?zi ?sszehasonl?t?sban263
Bevezet?s263
A fels?oktat?si k?pz?si strukt?ra264
A matematikai, term?szettudom?nyi ?s m?szaki szakokra felv?teliz?k265
A diplom?sok267
?s a k?zoktat?s?270
Befejez?s?l272

Elfogyott