Rad? B?lint: (VI.) I. Jakab kir?ly politikai teol?gi?ja

3,200 Ft

A magyar olvas?k?z?ns?g el?tt jobb?ra ismeretlen annak a kir?lynak politikaelm?leti ?s teol?giai munk?ss?ga, aki VI. Jakabk?nt uralkodott sz?l?haz?j?ban, Sk?ci?ban, majd 1603-t?l I. Jakab n?ven Angli?ban is. ? javasolta el?sz?r a Nagy-Britannia n?v bevezet?s?t ? nem kis ellen?ll?sba ?tk?zve. Az ismeretlens?g m?ltatlan hozz?, hiszen egyik ?r?sm?v?t Szepsi Korotz Gy?rgy reform?tus lelk?sz magyarra is ?t?ltette, tov?bb? Eur?pa-szerte ? n?lunk f?k?nt Erd?lyben ? szellemi aktivit?s?nak nagy elismer?ssel ad?ztak a kort?rsak.
A katolikus v?rtan? Stuart M?ria fia meggy?z?d?ses k?lvinista volt, ugyanakkor ragaszkodott a katolikus-anglik?n p?sp?ki rendszerhez. Nem t?rte, hogy alattval?i az uralkod?val szembeni akt?v ellen?ll?s lehet?s?g?r?l t?prengjenek. A k?zhiedelemmel ellent?tben azonban mind?ssze egyetlen ?r?s?ban nyilatkozott abszolutista teoretikusk?nt, s?t id?vel az angol jogrendszer alapjait is elsaj?t?totta. Sz?mos ponton akadt komoly n?zetelt?r?se katolikus ?s purit?n gondolkod?kkal. ? fogalmazott ?gy, hogy ?a jezsuit?k nem egyebek, mint purit?n p?pist?k?. Vitairataiban sz?lesk?r? hittudom?nyi j?rtass?g?r?l tett bizonys?got. Saj?t konfesszion?lis kor?ban antik ?s k?z?pkori hagyom?nyb?l t?pl?lkozva term?szetesen ? sem riadt vissza att?l, hogy a politik?t, azaz a k?z?ss?g, a felebar?t szolg?lat?t az ?alkalmazott teol?gia? szerves r?sz?nek tekintse.

ISBN 963 7593 71 3
Kiad?: P?csi P?sp?ki Hittudom?nyi F?iskola
Megjelen?s: 2005
Nyelv: magyar
Terjedelem: 352 oldal
M?ret: 168×240 mm
K?t?sm?d: karton?lt, ragaszt?k?t?tt

Tartalom

I. Bevezet?s
5
II. (VI.) I. Jakab kir?ly ?lete
20
III. Az abszolutista eszmerendszer
25
III.1. Az abszolutizmus elm?letei
25
III.2. A?divine right?abszolutizmus
52
(VI.) I. JAKAB POLITIKAELM?LETI MUNK?I
63
IV. Jakab kir?ly hatalomfelfog?sa 1603 el?tt ?rt m?veiben: a?Trew Law??s a?Basilikon Doron
64
IV. 1. A?Trew Law of Free Monarchies?c?m? ?r?s
64
IV.1.1.? A m? keletkez?se. Az aj?nl?s. A f?sz?veg bevezet?je
64
IV.1.2. A korm?nyzat els? alappill?re: a Szent?r?s
77
IV.1.3. A m?sodik alappill?r: a kir?lys?g fundament?lis t?rv?nyei
78
IV.1.4. A harmadik alappill?r: a term?szeti t?rv?ny
84
IV.1.5. Az alattval?k k?teless?gei
101
IV.1.6. Az ellen?rvek c?folata
124
IV.1.7. A m? jelent?s?ge
126
IV. 2. VI. Jakab?Basilikon Doron?c?m? munk?ja
129
IV.2.1. A m? keletkez?se ?s fogadtat?sa
129
IV.2.2. A?Basilikon Doron?c?lja ?s eszmerendszere
132
IV.2.3. Az el?sz?k
136
IV.2.4. A teol?giai ?rvel?s els?s?ge: a kir?ly Isten ir?nti k?teless?ge
149
IV.2.5. A kir?lynak hivatal?b?l ad?d? k?teless?gei
164
IV.2.6. A kir?ly tan?csai h?tk?znapi helyzetekre
185
IV.2.7. A?Basilikon Doron??s a?Trew Law??sszevet?se
191
V. Jakab kir?ly 1604. ?s 1605. ?vi parlamenti besz?dei
197
V. 1. Az 1604. ?vi parlamenti besz?d
197
V. 2. Az 1605. ?vi parlamenti besz?d
214
VI. Az uralkod?nak val? engedelmess?g k?rd?se: Jakab kir?ly vit?ja a katolikus teoretikusokkal
221
VI. 1. A?Triplici nodo, triplex cuneus?c?m? vitairat
221
VI. 2. A?Premonition?c?m? vitairat
250
VI. 3. A??Remonstrancia??c?m? vitairat
257
VII. A?common law??s a prerogat?va viszony?t t?rgyal? besz?dek: az 1607. ?s 1610. ?vi parlamenti besz?dek ?s az 1616. ?vi csillagkamarai besz?d
262
VII. 1. I. Jakab1607-es parlamenti besz?de
262
VII. 2. Az 1610. ?vi parlamenti besz?d
283
VII. 3. I. Jakab 1616. ?vi, a Csillagkamar?ban elmondott besz?de
301
VIII. Jakab kir?ly egy?b politikaelm?leti ?r?sai
310
VIII. 1. A?Meditation?c?m? ?r?s (1619)
310
VIII. 2. I. Jakab kir?ly 1622. ?vi ?Deklar?ci?ja?
315
IX. ?sszegz?s
323
Bibliogr?fia
331
Forr?sok
331
Felhaszn?lt irodalom
332

 

BEVEZET?S

Ez az ?rtekez?s egy sz?lesebb probl?mak?r r?sz?t k?pezi, az angol politikai ideol?gi??t. Term?szetes, hogy ?ltal?noss?gban v?ve a kora ?jkori angol politikai gondolkod?snak k?nyvt?rnyi szakirodalma van. Ha azonban a politikai gondolkod?sb?l kiv?lasztjuk a k?l?nf?le, nagyon szerte?gaz? abszolutizmus-elm?letek megfogalmaz?sait, egy olyan l?nyegesen jobban lesz?k?thet? t?mak?rh?z ?rkez?nk, melynek m?dszeresnek ?s minden tekintetben k?vetkezetesnek mondhat? eszmet?rt?neti kutat?sa – t?bb ?vtizedekkel kor?bbi, egy?ltal?n nem elhanyagolhat? tudom?nyos eredm?nyeket felmutatni k?pes el?zm?nyek ut?n – mind Nyugat-Eur?p?ban, mind pedig ?szak-Amerik?ban csup?n az 1980-as, illetve 90-es ?vekben ker?lt a t?rt?n?szek ?rdekl?d?s?nek k?z?ppontj?ba.
Sz?mtalan t?bb?-kev?sb? s?lyosnak min?s?thet? f?lre?rt?s ?s helytelen k?vetkeztet?s ad?dott az ut?bbi k?t ?vtizedet megel?z?en abb?l, hogy nem mindig v?lasztott?k el k?vetkezetesen egym?st?l egyfel?l az abszolutizmus gyakorlat?t, mely mint politikai rendszer csak hozz?vet?legesen az 1660-as ?vekt?l vette kezdet?t, m?sfel?l pedig az abszolutizmus elm?let?t. Ez ut?bbi v?ltozatai k?zismert m?don m?r a 16. sz?zad v?ge fel? megjelentek. Hozz? kell tenn?nk, az abszolutizmus-elm?letek megfogalmaz?sai ?s az abszolutizmus mint politikai rendszer id?ben ?s t?rben is elv?ltak egym?st?l. T?m?m szempontj?b?l egy?ltal?n nem m?rvad?, ?ppen az?rt el is hagyhat? annak a k?rd?snek nagy?t? al? v?tele, vajon mik?nt ?s milyen m?rt?kben ?ltette ?t a gyakorlati politik?ba (VI.) I. Jakab kir?ly azokat a politikai teol?gia k?r?be tartoz? gondolatait, melyeket az ?ltalam al?bb megvizsg?land? politikai term?szet? ?r?saiban, vitairataiban ?s parlamenti besz?deiben mint t?rt?neti ?rt?k? forr?sokban kifejez?sre juttatott. Mindazon?ltal ehely?tt elengedhetetlen megjegyezn?nk, hogy sz?mos kutat? egyet?rt?se szerint tudom?nyosan nem is felt?tlen?l indokolhat? az abszolutizmus-elm?letek politikai gyakorlatban val? megval?s?t?si m?djainak minden ?ron val? kimutat?s?ra t?rekedn?nk, hiszen – amit D. Parker 1983-ban megjegyezte -, az abszolutizmus rendszere a val?s?gban sosem jutott el a maga teljess?g?re.[1] J.P. Sommerville h?vta fel a figyelmet arra[2] , hogy csak nagy gonddal ?s ?vatosan megh?zott korl?tok k?z?tt haszn?lhatjuk az abszolutizmus kifejez?st legitim m?don, amennyiben a 17. sz?zad, m?g ink?bb az “abszolutizmus kor?nak” oly sokszor nevezett id?szak politikai gyakorlat?t k?v?njuk le?rni. Szint?n Sommerville id?zi e tekintetben Andrew Losskyt, aki 1984-ben XIV. Lajos kir?ly rendszer?t a “korl?tozott abszolutizmus” megnevez?ssel illette[3] , Sommerville hangs?lyozza tov?bb azt is, hogy “a kir?ly akarat?nak kereszt?lvitele a helyi elitekkel val? egy?ttm?k?d?st k?vetelte meg”.[4] Egy m?sik munk?j?ban ekk?pp ?r a? 17. sz?zad els? fel?nek Angli?j?ban k?vetett politikai gyakorlat ?s az abszolutista eszmerendszer ?sszef?gg?s?r?l: “Az Udvar ?s a vid?k nem egym?st k?lcs?n?sen kiz?r? ?s egym?ssal szemben?ll? egys?gek voltak, hanem egyetlen teljess?g k?t aspektusa, melyeket milli?nyi finom kapcsolat k?t?tt ?ssze egym?ssal. B?rmi lett l?gyen is az abszolutista doktr?na ?rdeme, helytelen?l ?rta le az angol politikai gyakorlatot, mert val?j?ban a kir?lyt ?s alattval?it k?lcs?n?s f?gg?s?gek k?t?tt?k ?ssze egym?ssal. A k?lcs?n?s f?gg?s?g ezen gondolat?t fejezt?k ki a vegyes ?s korl?tozott korm?nyzatr?l val? tanok”.[5] John Miller szerint Franciaorsz?gban k?s?rlet sem t?rt?nt arra, hogy a kor?bbi f?gg?s?gi viszonyokat ?tt?rj?k.[6] Nicholas Henshall “Az abszolutizmus m?tosza” besz?des c?met visel? k?nyv?ben ?rvel hosszan a Sommerville ?ltal is eml?tett helyi elitekkel val? egy?ttm?k?d?s? alapvet? fontoss?ga mellett. Csak k?t jellemz? mondatot id?z?nk itt most t?le: “A kir?ly a korporat?v hatalmi csoportosul?sok befoly?s?t a kir?lyi c?lok szolg?lat?ba ?ll?totta, cser?be kir?lyi kegyeket osztogatott… Ebb?l a perspekt?v?b?l tekintve a k?rd?st a rendek ink?bb konstrukt?vak, mint obstrukt?vak voltak. B?r hatalmuk nem f?gg?tt a kir?lyt?l, ?gyes politik?val a kir?ly c?ljaira voltak befoghat?k”.[7]
A fentiek alapj?n m?g egyszer lesz?gezem, dolgozatomnak egy?ltal?n nem c?lja az abszolutizmus politikai gyakorlat?nak vizsg?lata, hanem kiz?r?lag Jakab kir?ly politikaelm?let?nek elemz?s?re szor?tkozom. M?g akkor is ?gy van ez, ha p?ld?ul ?s legink?bb az egyes parlamenti besz?dek t?zetesebb szem?gyre v?tele el?tt mindenkor sz?ks?gesnek mutatkozik majd az, hogy az ?ppen akkor soros parlamenti ?s parlamenten k?v?li politikai vit?kat, csat?roz?sokat, a legf?bb k?rd?seket megeml?tsem, ily m?don helyezve a textust a maga contextus?ba. Dolgozatomban az abszolutista eszmerendszer fogalmi kereteinek tiszt?z?sa ut?n Jakab kir?ly politikaelm?leti m?veit, “A Szabad Monarchi?k Igaz T?rv?nye” ?s a?Basilikon Doron?c?m? ?r?sokat, majd a kir?lynak a jezsuita teoretikusok ellen az alattval?i h?s?gesk? k?rd?s?ben ?rt vitairatait, ezt k?vet?en az angol parlamentben ?s a csillagkamar?ban elmondott ?s megjelentetett besz?deit, v?g?l k?t tov?bbi politikai teol?giai term?szet? ?r?s?t vizsg?lom. C.H. McIlwain[8] ?s J.P. Sommerville[9] forr?skiad?sait veszem alapul, valamint A Szabad Monarchi?k Igaz T?rv?nye c?m? ?r?shoz felhaszn?lom annak a Sommerville-k?zl?s alapj?n ?ltalam elk?sz?tett ford?t?s?t.[10] Feladatom ?jszer?s?ge r?szben abban rejlik, hogy a fenti k?t forr?skiad?sba foglalt munk?k monografikus ?ttekint?s?re ez id?ig m?g nem ker?lt sor. Jakab kir?lyt?l sz?rmaz? egy?b tiszt?n politikaelm?leti ?r?sok nem maradtak r?nk. K?ts?gtelen, hogy a kir?ly levelez?s?ben ?s versei k?z?tt tal?lunk m?g politikaelm?leti jelleg? megjegyz?seket, ezeknek feldolgoz?sa azonban m?r messze t?lhaladta volna ezen disszert?ci? kereteit. Ennek ellen?re n?hol utal?st teszek egy-egy ilyen kit?telre G.P.V. Akrigg[11] illetve J. Craigie[12] forr?sk?zl?sei alapj?n. Term?szetesen nem foglalkozom a sokoldal? ?rdekl?d?s? Jakab kir?ly egy?b, nem a politikai ideol?gia t?mak?r?

Elfogyott