R?zs?s J?zsef: ?letk?pek – ?lesk?pek

2,950 Ft

N?metb?lyi ?letk?pek

Ez a kiadv?ny a B?lyi Helyt?rt?neti F?zetek tizenkettedik sz?ma. A legut?bbi egy ?vvel ezel?tt jelent meg. M?gsem eg?szen annak a sorozatnak a folytat?s?r?l van sz?, ugyanis a jelenlegi hatvan oldalas nyomtatv?ny t?bb vonatkoz?sban is elt?r az eddigi b?lyi hist?riai visszatekint?sekt?l.
A k?pi inform?ci? uralja, teh?t joggal lehetne valamif?le f?nyk?palbumnak is nevezni. (Ezt a m? m?rete is igazolja.) ?m nincsen benne sz?nes fot?, napjainkban k?sz?lt dokumentum is mind?ssze h?rom kap helyet ebben a f?zetben. Viszont t?bb mint ?ttucatnyi r?ges-r?gi, ?vtizedekkel ezel?tt ?vegnegat?vk?nt r?gz?tett felv?telt ad k?zre.
A 12. B?lyi Helyt?rt?neti F?zet egy eg?szen m?sfajta ?s j?val nagyobb terjedelm? k?nyv ?mell?kterm?ke?. M?r az el?bbi id?z?jeles sz? kiv?lthat n?mi tiltakoz?st az olvas?kban, ha pedig ?hozad?k?-nak nevezem, v?gk?pp eljelent?ktelen?tem a munk?t. (Ez pedig semmik?ppen nem sz?nd?kom vagy c?lom.)
Ugyanis a j?t?kosan kett?s c?mmel megjelen? k?nyvecske k?l?nleges kult?rt?rt?neti ?rdekess?gek k?zkinccs? t?tel?t szolg?lja: N?metb?lyi ?let-/?les k?pek a 20. sz?zad els? fel?b?l.
Ez a c?m mindenk?ppen ig?nyel n?mi magyar?zatot. A mintegy hetven f?nyk?p a m?lt ?vsz?zad t?zes, h?szas ?s harmincas ?veiben k?sz?lt. Valamennyi N?metb?lyban. Annak az id?nek a h?tk?znapi ?s ?nnepi esem?nyeir?l, csal?di-mag?n?leti ?s k?z?ss?gi ?let?nek egy-egy pillanat?r?l tud?s?tanak.

Napjainkban term?szetes k?vetelm?ny, hogy ?lvezhet?ek, azaz megfelel?en ?lesek legyenek egy nyomdai kiadv?ny fotogr?fi?i. A megfelel? min?s?g elv?rhat? volt m?r akkor is. M?g egy falusi, nyugodtan ?ll?thatjuk, amat?r f?nyk?p?szt?l is. Ugyanis, ha komolyan vette, amit csin?l, neki is rendelkez?s?re ?llt olyan korabeli technika, f?nyk?p-k?sz?t?si elj?r?s, amelynek ismeret?ben ?s szakszer? alkalmaz?s?val ?lvezhet? form?ban ?r?k?ttettek meg az akkor egyidej? pillanatok. Az ?letk?p ?s az ?les k?p m?r egy ?vsz?zaddal ezel?tt sem volt csup?n v?gy?lom.
Schneider Istv?n k?pei mindenben eleget tesznek ennek az elv?r?snak. T?mav?laszt?suk, a k?pkiv?g?sok ?sszer?s?ge ?s hib?tlan logik?ja, a felv?telek kontrasztf?nyei ?s a szem?lyek, illetve objektumok ?less?ge, az el?h?v?s ?s a m?sol?s komoly szak?rtelemr?l tan?skod? kivitelez?se aligha vitathat?. Pedig a negat?vokat ?veglemezre r?gz?tette a f?nyk?p?sz.
Van persze benn?k n?h?ny, mai szemmel ?s ismeretanyaggal rendelkez? mesterfot?s sz?m?ra j?l felismerhet? kezdetlegess?g, jelent?ktelenebb hiba. Az az?ta eltelt id? fizikailag viselte meg az eredetis?get ?rz? m?t?rgyakat. De gondoljuk meg: mennyit fejl?d?tt a technika, ?s benne a k?pr?gz?t?s t?bbf?le m?dja Schneider Istv?n ?s M?y P?ter sz?let?se k?z?tt! (1888 ?s 1966)
Nem ?rdektelen n?h?ny sz?val felid?zni e kiadv?ny keletkez?st?rt?net?t.
A telep?l?snek ?s vid?k?nek k?zm?ipar?t kutatva a f?nyk?pez?st r?szben vagy eg?szben foglakoz?sk?nt ?z? n?metb?lyi ?s b?lyi, illetve itt tev?kenyked? fot?sokat sz?mba v?ve, egyik csal?d atyai hagyat?k?b?l majdnem sz?z darab ?vegnegat?v ker?lt el?. (Fiatalok t?j?koztat?sa v?gett: a f?nyk?pez?s h?skor?ban 6×8 vagy 10×14 cm m?ret? s?k?veglapokra r?gz?tett emulzi?s r?teg ?r?k?tette meg a t?m?t. S?t?tkamr?ban azt h?vt?k el?, majd ?jabb elj?r?sban eme negat?vokr?l k?sz?ltek a pap?rk?pek.)
De mindennek a r?szletei meghaladj?k egy ?sz?veges? helyt?rt?n?sz illet?kess?g?t. Ez?rt az El?sz?nak a II. fejezet?ben egy szakember, M?y P?ter fejti ki a fot?technika t?rt?net?vel ?s ezekkel az alkot?sokkal kapcsolatos gondolatait. Term?szetesen ? maga is v?gig jelen van a kiadv?nyban, hiszen a r?ges-r?gi felv?telek mai k?zl?sre t?rt?n? alkalmass? t?tele, sokf?le korrig?l?sa az ? feladata volt.
Schneider Istv?n (1888-1949) alkalmi csal?di ?s megrendel?sre k?sz?tett felv?telei t?bb ?vtizeddel ezel?tt k?sz?ltek: hetven, nyolcvan, kilencven ?s sz?z (!) ?vvel 2012 el?tt. K?zread?suk a mester le?ny?nak (Kov?cs J?zsefn? Schneider Ter?zia) ?s unok?j?nak (Kov?cs Katalin) k?sz?nhet?.
?k nemigen b?znak abban, hogy egy n?metb?lyi csal?d fot?arch?vum?ban ma is fellelhet?, t?bb ?vtizedes felv?telek ?rdekl?d?sre tarthatnak sz?mot a 21. sz?zad elej?n.
J?magam nem osztom ezt a n?zetet. ?gy v?lem, telep?l?s?nk?n sok olyan ember ?l, akinek a m?lt ?rt?k. Felid?z?se m?r-m?r erk?lcsi k?teless?g abban a vil?grendben, amelyben legink?bb csak a jelen pillanat sz?m?t fontosnak, ?s sokaknak aligha van saj?t eg?jukon t?lsz?rnyal? gondolata, ?rz?se, ?lm?nye, eml?ke.
Nem lehet vitatni: a k?pek els?sorban csal?di vonatkoz?s?ak. Sz?l?k, gyerekek, sz?kebb ?s sz?lesebb k?r? rokons?g szerepelnek rajtuk. Ami felt?tlen pozit?vumuk: valamennyin emberek.
A fentiek persze egy?ltal?n nem z?rj?k ki, hogy az egy ?vsz?zaddal ezel?tti n?metb?lyi ?let h?tk?znapjai ?s ?nnepi pillanatai ugyancsak az Olvas? el? ker?ljenek. Sz?ret, diszn?v?g?s, nagymos?s, h?z?p?t?s r?g elporl? pillanatait ?r?k?tette meg a csal?d-?s k?z?letcentrikus f?nyk?p?sz; egykori els??ldoz?sok, hajdanvolt esk?v?k, iskolai ?nnepi rendezv?nyek t?madnak fel a k?peken. K?l?nleges felv?telt k?sz?tett a mester a n?metb?lyi katolikus templomban 1927. szeptember 6-?n: herceg Montenuovo Alfr?d, volt cs?sz?ri ?s kir?lyi f?udvarmester ravatala a k?p t?m?ja.
Minden k?phez tartozik egy hosszabb-r?videbb magyar?zat, t?j?koztat?s, ?rtelmez?s. Ha ez a n?h?ny mondat csak arra alkalmas, hogy az Olvas? ne csak n?zze a k?peket, hanem l?ssa is a megjelen?tett embereket ?s t?rgyakat, m?r nem volt hi?baval? a nem mindig k?nny? kutat?s, m?ltid?z?s. Ebben a vonatkoz?sban a korabeli ?lt?zk?d?sr?l, a gyermekj?t?kokr?l, a k?zm?ipar eszk?zeir?l ?s az ?p?tett k?rnyezet k?llem?r?l is ?rt?kes adatok kaptak helyet a kiadv?nyban.
Term?szetesen valamik?ppen csoportos?tottam a k?peket. Az id?rend – noha k?zen?fekv? rendez?si elv lett volna – egyr?szt t?ls?gosan sz?tsz?rta volna a l?tv?nyokat, m?sr?szt sokszor csak ?ggyel-bajjal vagy egy?ltal?n nem lehetett volna a kronol?giai egym?sut?nis?got rekonstru?lni.
?gy a tematikai csoportos?t?st v?lasztottam. A sz?veges nyit?ny (Schneider Istv?n ?s Szommer Margit egyszer?s?tett csal?df?ja ?s a f?nyk?p?sz ?letrajza) ut?n ?nmag?r?l, a csal?dj?r?l, f?k?nt k?t le?ny?r?l (Emma, 1921. ?s Ter?z, 1925.) k?sz?lt k?peket k?zl?m. T?bbf?le csoportk?p k?vetkezik, majd a n?metb?lyi h?tk?znapok ?s az ?nnepi alkalmak meg?r?k?t?sei l?that?k a kiadv?ny lapjain. Mint m?r eml?tettem, mindegyik n?mi komment?rral.
Mind?ssze h?rom mai felv?tel ker?lt a m?be. Valamennyi abszol?t szem?lyes: egyiken Schneider Istv?n s?reml?ke jelenik meg; a m?sikon egy d?szes sz?k, melyet ? k?sz?tett; a harmadikon pedig egy saj?t k?z?r?ssal ki?ll?tott sz?mla.
A m?lt sorsa kultur?lt k?z?ss?gekben ?s etikus egy?nek k?z?tt nem az elt?n?s, a v?gleges eleny?sz?s. Hanem a megmarad?s, be?p?l?s a mindenkori jelenbe, hogy azt?n a k?zelebbi ?s a t?volabbi j?v?nek is tan?ja, tanuls?ga ?s szerves r?sze legyen.
Teljesen egyet?rtek azzal a gondolattal, amit nemr?g mondott egy mai t?rt?n?sz: A m?lt nem m?g?tt?nk van, hanem alattunk. Rajta ?l?nk.

Elfogyott