Sarnyai Csaba M?t?: Polg?ri ?llam ?s katolikus egyh

2,500 Ft

A katolikus auton?mi?r?l, illetve annak megval?s?t?s?r?l ?rtekezni a XIX. sz?zad magyar t?rt?neti ?sszef?gg?s?ben, paradoxonnak t?nhet. Felmer?lhet a k?rd?s: hogyan besz?lhet?nk auton?mi?r?l egy a k?ls? ?gyeiben az ?llamhatalommal ?vsz?zados?n ?sszefon?dott, bels? rendszer?ben hierarchikus ?s dogmatikai konstit?ci?ja ?ltal is er?sen szab?lyozott int?zm?ny, a katolikus, azon bel?l is a magyar katolikus egyh?z kapcs?n? Az auton?mia-ig?ny, mint k?s?bb l?tni fogjuk, ak?r az egyh?z k?ls?, ak?r bels? ?let?r?l is van sz? – els?sorban akkor er?s?d?tt fel, amikor alapvet? v?ltoz?sok ker?ltek napirendre a katolikus egyh?z ?s az ?llam kapcsolatrendszer?ben. ?gy volt ez 1848-ban, az 1867-es kiegyez?skor, illetve az 1890-es ?vek egyh?zpolitikai vit?inak idej?n. Lehet, hogy a katolikus auton?mia gyakorlati megval?s?that?s?ga mindig is korl?tozott volt. Mint konfliktuskezel?sre alkalmas h?v? sz? t?bbsz?r is felvet?d?tt, b?r alkalmasint m?s-m?s eszmeis?g?, elt?r? motiv?ci?j? ?s k?l?nb?z? politikai ?rdek? csoportok sz?m?ra. A jelen dolgozat a fent eml?tettek k?z?l az els? olyan t?rt?nelmi helyzetet, a polg?ri ?talakul?s gyakorlati megval?sul?s?nak 1848-as folyamat?t emeli ki, amikor az auton?mia ig?nye az ?llam?egyh?z viszonyban ?s ? bizonyos k?r?kben – az egyh?z bels? kapcsolatrendszer?re vonatkoz?an is a gyakorlati politika szintj?n jelent meg. E megjelen?s k?r?lm?nyeit, m?dj?t ?s k?vetkezm?nyeit vizsg?ljuk a k?vetkez?kben.
Az ?l?nk?l? hazai egyh?zt?rt?neti kutat?soknak az?rt is fontos ter?lete a t?rgyalt id?szak, mert a kialakul? modern polg?ri ?llam ?s a katolikus egyh?z ?j alapokra ?p?l? kapcsolatainak gy?kerei ide vezethet?k vissza. Az ekkor felvetett egyh?zpolitikai probl?m?k ?s v?laszlehet?s?gek elemz?se hasznos lehet az elm?lt b? sz?z?tven ?v meg?rt?s?hez is. Az auton?mia-t?rekv?sek tal?lkoz?si pontj?t alkotj?k ezeknek a probl?m?knak, ez?rt is lehet k?l?n?sen ?rdekes e r?szter?let vizsg?lata.
?
Le?r?s(1848. m?rcius-december)
A katolikus auton?mia-t?rekv?sek megjelen?se
ISBN 9789638473766
Kiad?: Magyar Egyh?zt?rt?neti Enciklop?dia Munkak?z?ss?g (METEM)
Megjelen?s: 2002
Nyelv: magyar
Terjedelem: 184 oldal
M?ret: 160×240 mm

A modernkori egyh?zt?rt?neti k?rd?sek t?rgyal?sa gyakorta ?lti ?rzelmi alap? oppoz?ci? vagy apol?gia form?j?t. A forradalom ?s szabads?gharc egyh?zpolitikai t?rgy? k?rd?seivel foglalkoz? historiogr?fi?j?t ?ttekintve, a teljess?g ig?nye n?lk?l az egyes korszakokra jellemz? tendenci?kat k?v?njuk csup?n jelezni.
1867 ?s 1918 k?z?tt a meghat?roz? k?t egyh?zpolitikai k?rd?sk?r k?z?l az egyik ?pp a katolikus auton?mia, a m?sik pedig az egyh?zpolitikai harc, amihez szint?n szorosan kapcsol?dik az auton?mia-ig?ny ?jb?li megjelen?se. Ezeknek a gy?kerei, mint ahogyan ezt jelen k?tet?nkben is bizony?tani szeretn?nk 1848-ra ny?lnak vissza. Mint az az irodalomjegyz?kb?l is kit?nik, ebben a korszakban a t?m?nkhoz kapcsol?d? munk?k jelent?s h?nyada ?ppen az 1890-es ?vekben l?tott napvil?got. A hivatalos egyh?zi szeml?letet vall?k k?vetkezetesen elutas?tottak az 1848-as felekezeti semlegess?gre t?rekv? polg?ri ?llam liber?lis szellem? vall?s?gyi reformjait. Az egyh?z ?vsz?zados befoly?s?t f?lt? ?s v?d? apologetikus szeml?let tal?n legt?m?rebb ?sszefoglal?s?t Kem?nyfy K?lm?n D?niel adta, 1898-as, ?vfordul?s m?v?ben.
A XX. sz?zad els? fel?ben kiadott k?t monografikus ig?ny? munk?t elt?r? ir?nyults?g?, de hasonl? s?ly? tendenci?zuss?g jellemzi. Az ellenforradalmi korszakban folytat?dott a kor?bbi megk?zel?t?s. A szeml?letet meghat?roz? Meszl?nyi Antal ?ltal ?rott k?nyv is alapvet?en apologetikus, f? t?rekv?se, hogy bebizony?tsa a katolikus egyh?ziak t?meges ?ldozatv?llal?s?t a szabads?gharc idej?n.
A forradalom ?s szabads?gharc centen?rium?n, a kommunista diktat?ra hajnal?n napvil?got l?tott m? pedig, c?m?hez h?ven, minden egyh?zi l?p?sben a ?klerik?lis reakci? aknamunk?j?t? igyekszik megl?ttatni. Meg kell jegyezn?nk, hogy ez az ?rtelmez?s f?bb elemeiben t?l?lte az 50-es ?veket. Ebben a helyzetben a katolikus t?rt?net?r?k azt tarthatt?k ?s tartott?k legf?bb feladatuknak, hogy megv?dj?k az egyh?zat a haza?rul?s direkt, vagy indirekt v?dj?val szemben. Ez, a n?h?ny kiv?telt?l eltekintve alapvet?en monotematikus konfront?ci? meglehet?sen visszavetette a t?ma kutat?s?t.
A k?rd?sk?rrel foglalkoz? ut?bbi id?ben kiadott munk?kban a felekezeti szempontok h?tt?rbe szorul?sa alapvet?en pozit?v hozad?kkal j?rt. A manaps?g megjelen? ?r?sok m?r d?nt?en forr?sokon alapul? kutat?sokat ?s kiegyens?lyozott ?rt?kel?seket t?kr?znek. El kell azonban fogadnunk Zakar P?ter azon megjegyz?s?t, hogy a t?ma kutat?inak mostan?ban is v?logatniuk kell a nagysz?m? forr?sok k?z?tt, ami mag?t?l ?rtet?d?en ig?nyel bizonyos, alkalmasint a szubjektivit?st sem n?lk?l?z? elveket ?s el?feltev?seket?

Sarnyai Csaba M?t? 1968. m?rcius 19-?n sz?letett Szegeden. N?s, h?rom gyermeke van. A szegedi Radn?ti Mikl?s Gimn?ziumban ?retts?gizett 1986-ban. Egyetemi tanulm?nyait a szegedi J?zsef Attila Tudom?nyegyetemen folytatta, ahol el?bb t?rt?nelemb?l illetve magyar nyelv ?s irodalomb?l szerzett k?z?piskolai tan?ri diplom?t 1993-ban, majd filoz?fi?b?l 1995-ben. 1995 ?s 1998 k?z?tt PhD. doktori ?szt?nd?jas volt a P?csi Tudom?ny- egyetem Modernkori T?rt?neti tansz?k?nek ?Magyarorsz?g ?s Eur?pa a XIX. ?s XX. sz?zadban? c?m? programj?n. A PhD. fokozatot 2001. ?prilis 25-?n szerezte meg summa cum laude min?s?t?ssel.
1996 okt?ber?t?l a Szegedi Tudom?ny- egyetem Vall?studom?nyi Tansz?k?nek k?ls? munkat?rsak?nt dolgozik. Jelenleg B?k?sy Gy?rgy posztdoktori ?szt?nd?jas.
F? kutat?si ter?lete az XIX. sz?zadi magyar egyh?zt?rt?net. K?l?n?s ?rdekl?d?ssel fordul a polg?ri ?talakul?snak a katolikus egyh?z bels? ?let?re ?s az ?llamhoz val? viszony?ra gyakorolt hat?sai fel?. Az ut?bbi id?ben ?rott t?bb tanulm?ny?ban m?r az ezt k?vet? id?szak t?rt?n?seir?l is sz?mot ad.
Ebben a munk?ban, amely PhD. doktori ?rtekez?s?nek kiad?sra sz?nt v?ltozata, a felekezeti szempontb?l semleges ?llam ?s a liber?lis eszm?k gyakorlati megval?sul?s?nak, illetve a katolikus egyh?z ezekhez val? viszony?nak 1848-as mozzanatait emeli ki. Az ?l?nk?l? hazai egyh?zt?rt?neti kutat?soknak az?rt is fontos ter?lete a t?rgyalt id?szak, mert a kialakul? modern polg?ri ?llam ?s a katolikus egyh?z ?j alapokra ?p?l? kapcsolatainak gy?kerei ide vezethet?k vissza. Az ekkor felvetett egyh?zpolitikai k?rd?sek ?s v?laszlehet?s?gek elemz?se hasznos lehet az elm?lt b? sz?z?tven ?v meg?rt?s?hez is. A katolikus auton?mia fontos tal?lkoz?si pontja ezeknek a probl?m?knak. Az auton?mia ir?nti ig?ny – ak?r az egyh?z k?ls?, ak?r bels? ?let?r?l is van sz? – akkor er?s?d?tt fel, amikor alapvet? v?ltoz?sok ker?ltek napirendre a katolikus egyh?z ?s az ?llam kapcsolatrendszer?ben. ?gy volt ez 1848-ban, az 1867-es kiegyez?skor, illetve az 1890-es ?vek egyh?zpolitikai vit?inak idej?n.
1848 az a pont, amikor az auton?mia megval?s?t?s?nak sz?nd?ka az ?llam – egyh?z viszonyban ?s az egyh?z bels? vil?g?ban is a gyakorlat szintj?n el?sz?r jelent meg. A szerz? e megjelen?s k?r?lm?nyeit, m?dj?t ?s k?vetkezm?nyeit vizsg?lja k?nyv?ben. Gondolat?breszt? lehet az olvas? sz?m?ra az is, hogy a munka igyekszik r?mutatni: hasonl? t?rt?nelmi helyzetekben ugyanazt a fogalmat – jeles?l a katolikus auton?mi?t – mennyire k?l?nb?z? ?rtelemben haszn?lj?k a m?s eszmei b?zisr?l indul?, k?l?nb?z? c?lok?rt k?zd? ?s elt?r? politikai ?rdek? csoportok.
A szerz? t?bb ?ves k?nyv?szeti ?s lev?lt?ri kutat?s eredm?nyeit foglalta ?ssze ebben a k?tetben. Munk?ja sor?n t?bb alkalommal is r?szes?lt ?szt?nd?jban. 1997-t?l h?rom egym?st k?vet? p?ly?zati ?vben a Faludi Ferenc Jezsuita Akad?mia seg?tette kutat?sait. 1999-ben h?rom ?vre elnyerte az Orsz?gos Tudom?nyos ?s Kutat?si Alap t?mogat?s?t, ugyanebben az ?vben megkapta a Soros Alap?tv?ny Belf?ldi Doktorandusz ?szt?nd?j?t. 2000 ?s 2002 k?z?tt h?rom alkalommal is r?szes?lt a jap?n Sasakawa Alap?tv?nynak a Magyar Tudom?nyos Akad?mia illet?kes kurat?riuma ?ltal oda?t?lt t?mogat?s?ban.

Készleten