Sz?gi L?szl?: A p?csi fels?oktat?s int?zm?nyeinek hallgat?i (1714) 1782-1852

5,800 Ft

A magyar fels?oktat?s, bele?rtve a k?lf?ldi egyetemeken val? tanul?st, 850 ?ves m?ltra tekint vissza. Az els? magyarorsz?gi di?kok m?r az 1150-es ?vekben megjelentek a P?rizsi Egyetemen, s ?ket mintegy 13 ezer beiratkoz? k?vette Eur?pa univerzit?sain Moh?csig. Az ?jkorban meger?s?d?tt a k?lf?ldi egyetemj?r?s ?s az els? vil?gh?bor?ig tov?bbi mintegy 87 ezer magyarorsz?gi di?k l?togatta Eur?pa legk?l?nb?z?bb egyetemeit. Ennek jelent?s?g?t csak napjainkban kezdj?k felm?rni, hiszen ez azt mutatja, hogy a hazai ?rtelmis?g k?pz?se akkor is folyamatos volt, amikor az itthoni viszonyok nem tett?k lehet?v? egyetemek m?k?dtet?s?t. Az els? hazai egyetemet csaknem 650 ?ve alap?tott?k P?csett ?s a k?vetkez? ?vsz?zadokban a hazai t?rt?nelmi felekezetek, majd a magyar ?llam 1949-ig 146 fels?oktat?si int?zm?nyt hozott l?tre a K?rp?t? medenc?ben, amelyeknek kis r?sze ma is m?k?dik. Ezek k?z?l 66 m?k?d?tt a mai Magyarorsz?g ter?let?n, ami csup?n az int?zm?nyek 45%-a. Az int?zm?nyek jelent?s r?sze, 55%-a, vagyis 80 tanint?zet ?s azok dokumentumai a trianoni b?ke ut?n a hat?rokon t?l maradt, ?gy azok t?rt?net?vel az ut?d?llamok ?rthet?en alig, vagy m?s szempontok szerint foglalkoznak. Fontos megeml?teni, hogy hazai int?zm?nyeinkben 1918-ig legal?bb 12 ezer k?lf?ldi v?gezte tanulm?nyait, f?leg az egykori Habsburg Monarchia tartom?nyaib?l ?s a Balk?n-f?lsziget ?llamaib?l. Az eur?pai tudom?nyos transzferb?l Magyarorsz?g teh?t nem csak k?ld?k?nt, de befogad?k?nt is szerepet v?llalt, k?l?n?sen a 18-20. sz?zadban. Mindez mutatja, hogy a magyar fels?oktat?s m?r a 20. sz?zad el?tt akt?v r?szese volt az eur?pai tudom?nyos ?letnek ?s ?ri?si szerepe volt a magyar t?rsadalom fejl?d?s?ben.
Le?r?s?Hazai egyetemt?rt?net ?r?sunk az elm?lt ?vtizedben fokozatosan v?ltoz?son megy kereszt?l. Kor?bban sajn?latosan sokszor jellemz? volt az, hogy a k?l?nb?z? egyetemi jubileumok alkalm?val tetszet?s form?ban, sz?pen illusztr?lt ?nnepi albumok jelentek meg, kev?s sz?veggel, an?lk?l, hogy az int?zm?ny t?rt?net?re vonatkoz? eredeti forr?sokat alaposan kutatt?k volna ?s a forr?skritika m?dszereivel hiteles k?pet alkottak volna az adott int?zm?ny m?ltj?r?l ?s t?rt?neti szerep?r?l. A rendszerv?lt?sig ezt lehetett politikai okokkal magyar?zni, hiszen a 20. sz?zad esem?nyeit sok?ig nem volt szabad objekt?ven meg?t?lni. Napjainkban ezzel azonban m?r nem lehet megindokolni azt, hogy mi?rt nem v?gzik el azokat a sz?ks?ges forr?sfelt?r?sokat ?s kutat?sokat, amelyek n?lk?lhiteles egyetemt?rt?netet nem lehet ?rni. M?ig nagyon el vagyunk maradva a 20. sz?zadi fels?oktat?s t?rt?net?nek korszer? bemutat?s?val, k?l?n?sen az 1945-1990 k?z?tti id?szak felt?r?s?val.

Az?MTA-ELTE Egyetemt?rt?neti Kutat?csoportja egyik fontos, v?llalt feladata a K?rp?t-medenc?ben 1850 el?tt m?k?d?tt fels?oktat?si int?zm?nyek hallgat?i adatt?rainak elk?sz?t?se ?s egy egys?ges sz?m?t?g?pes adatb?zis l?trehoz?sa. Ennek ?rdek?ben ?sszegy?jtj?k a hazai ?s k?lf?ldi lev?lt?rakban ?s k?nyvt?rakban tal?lhat? teljes, vagy legt?bbsz?r hi?nyos anyak?nyv sorozatokat ?s egy?b forr?sokat, hogy azokb?l elk?sz?ts?k egy-egy int?zm?ny sz?m?t?g?pes hallgat?i adatb?zis?t ?s k?s?bb e r?szadatb?zisokat egys?ges eg?ssz? vonjuk ?ssze. E munka keret?ben t?rt?nt meg a P?cs v?ros?ban 1852 el?tt m?k?d?tt fels?oktat?si int?zm?nyek forr?sainak ?sszegy?jt?se ?s feldolgoz?sa. A 2017-ben esed?kes p?csi egyetemalap?t?s 650. ?vfordul?ja j? alkalmat ad arra, hogy a kutat?s eredm?ny?t k?zz?tegy?k.

Készleten