Sz?ts Zolt?n: V?lgys?gi ?m?zeumi tan?sv?ny ?s tematikus utak

1,200 Ft

V?lgys?gi M?zeum?/?V?lgys?gi T?jkutat? Alap?tv?ny?/?V?lgys?gi T?bbc?l? Kist?rs?gi T?rsul?s, Bonyh?d, 2009
76 oldal???ISBN: 9789638756657
Bevezet?
A V?lgys?g a Mecsek-hegys?g ?szaki el?ter?ben fekv? pannon-dombs?gi t?j, sz?v?ben a bonyh?di
medenc?vel, kedvez? ?ghajlati ?s talajadotts?gokkal j? k?r?lm?nyeket biztos?t az intenz?v mez?gazdas?g
sz?m?ra. Kist?j, amely a term?szetes hat?rokat ?rz?kel? n?pi t?jtudatban gy?kerezik, eredetileg a V?lgys?gi-patak v?zgy?jt?j?vel volt azonos, ?s m?r a k?z?pkorban elk?l?n?lt, els?sorban, mint t?rsadalmi ?s ter?leti
egys?g, majd a k?zigazgat?sban is megjelent ezt k?vet?en. A t?r?k h?dolts?g ut?n gy?r magyar ?s szerb
lakoss?g mell? zsid? bev?ndorl?k ?s nagy sz?mban n?met telepesek ?rkeztek. A f?ldbirtokos Perczel-csal?d
gazdas?gi szak?rtelme, a sv?b szorgalom, a zsid?k lelem?nyess?ge Bonyh?dot a V?lgys?g k?zpontj?v? tette.
Az ?K-Mecsek fekete k?szene ?s ?p?t?k?ve, a vas?t ?s a villamoss?g korai megjelen?se a bonyh?di gy?ripar
kialakul?s?t ?s a b?ny?szfalvak fejl?d?s?t hozt?k. A vid?k a 20. sz?zad k?zep?n a menek?lt bukovinai sz?kelyek,
felvid?ki magyarok, valamint a leteleped? cig?nyok otthon?v? is v?lt.
A n?phagyom?ny, amely az eml?kezetben ?s a szok?sokban elevenen ?lt m?g a 20. sz?zad els? fel?ben,
s amely szervesen kapcsol?dott a sz?l?f?ld l?that? t?rgyi vil?g?hoz, napjainkra m?r a m?lt?. Sz?ks?gszer?
volt, hogy a 60-as ?s 70-es ?vekben kivir?gz? honismereti mozgalom helyt?rt?neti ?s n?prajzi gy?jtem?nyeket hozott l?tre a D?l-Dun?nt?lon is. Tolna megye elt?r?en a r?gi? t?bbi ter?let?t?l ? megk?setts?ge
folyt?n ? a skanzenszer? bemutat?s helyett a helyben meg?rz?tt ?s helyre?ll?tott ?p?letegy?tteseket, a
n?pm?v?szeti t?jh?zakat r?szes?tette el?nyben. A t?jh?zak l?tes?t?se itt a nyolcvanas ?vek els? fel?ben vett
lend?letet. A szakma, a muzeol?gusok mellett lelkes tan?rok ? tan?t?k ? n?pm?vel?k ?s gy?jt?k ?gyszeretete munk?lt. A t?j t?rt?net?t ?s n?prajz?t bemutat? ?lland? ki?ll?t?st a Tolna megyei m?zeum rendezte
be Bonyh?don a v?ros ?ltal alap?tott V?lgys?gi M?zeumban. Az l989-es rendszerv?lt?s, majd az ?nkorm?nyzati rendszer kialakul?sa egy id?re ugyan megt?rte e lend?letet, de a falusi k?z?ss?gek ?nrendelkez?se ?j
gy?jtem?nyek kialakul?s?hoz, elveszett gy?jt?sek p?tl?s?hoz vezetett, fel?rt?kel?dtek a mag?ngy?jtem?nyek is. A program c?lkit?z?se a Dun?nt?li-dombs?g r?sz?t k?pez? V?lgys?g t?ji ?rt?keinek k?zkinccs?
t?tele. Legjellemz?bb helyi specifikuma n?pess?g?nek ?s kult?r?j?nak soksz?n?s?ge ?s a k?rnyezet?n?l
jelent?sebb iparosodotts?g (kisipar, gy?ripar, b?ny?szat).
C?lunk els? l?p?sben di?k csoportok ? oszt?lyok, tagozatok, iskol?k ? ?s csal?dok, a belf?ldi turizmus
sz?m?ra olyan k?n?latot teremteni, amely megismerteti az ide ?rkez?kkel a kist?j ?rt?keit, hosszabb t?von
pedig a k?lf?ldi l?togat?k sz?m?ra is el?rhet?v? k?v?njuk ezt tenni.
A t?rs?gi-t?ji centrum, Bonyh?d jellemz?je amellett, hogy a t?jegys?g n?pi ?sszet?tel?t t?kr?zi, ?gy a v?ros
k?zpontja a helyi magyar, n?met, bukovinai ?s erd?lyi sz?kely, felvid?ki magyar kult?r?nak is, ?s ?p?leteiben
?rzi m?g a zsid?s?g kor?bbi jelenl?t?t. A kult?rt?rt?neti vonulat a Perczel-csal?d ?s V?r?smarty Mih?ly kultusza ?s a helyi oktat?st?rt?net. A bonyh?di egynapos programaj?nlat a l?togat? vend?gek ?rdekl?d?s?nek
megfelel?en k?t-h?rom naposra b?v?thet?ek a v?lgys?gi utakkal. A meg?ll?t? t?bl?k minden gy?jtem?nnyel
rendelkez? telep?l?sen m?g a helyi nevezettess?geket is ?sszegzik, ?gy rem?lhet?leg a helyi ?rt?kek
k?zelebb ker?lnek az ide l?togat? turist?k sz?m?ra. A t?ji l?tnival?k k?z?l el?sz?r az ?p?tett ?r?ks?get, majd
els?sorban a n?pi saj?toss?gokat, azon bel?l is a t?rgy-kult?r?t t?kr?z? gy?jtem?nyeket, ?s a k?zm?ves
m?helyeket emelj?k ki egy inform?ci?s f?zetben ?s meg?ll?t? t?bl?kon. A szellemi kincsekre a k?z?ss?gek
?nnepeivel utalunk. A megjelen?t?s m?zeumi tan?sv?nyb?l ki?gaz? egy-egy napos tematikus utak (ipari
?t, n?prajzi utak vagy bukovinai sz?kely, n?met utak) kialak?t?s?val t?rt?nik. Az sz?ll?shelyekr?l sz?l?
inform?ci?k mellett k?s?bb be?p?thet?k, az ?tkez?si lehet?s?gek, borh?zak-pinc?k, lovas-, horg?sz-,
vad?sz helyek stb.
A V?lgys?g v?ltozatos domborzati ?s v?zrajzi viszonyai az ?l?vil?g gazdags?g?t sejtetik. A r?gi korok
n?pei sem v?letlen?l telepedtek meg ?s ?ltek itt, mert a v?dett v?lgyek ?s j? adotts?g? f?ldek vonzott?k
ide ?ket. Az erd?kben ?s nedves r?tekben gazdag ter?leten a leteleped? emberek biztos meg?lhet?st
tal?ltak. M?ra ?talakult a t?j ?s sok ?ltetett erd?, ?p?tett halast? ?s hatalmas sz?nt?k is a t?j r?szei lettek,
de a term?szetben ?l? ?llatok ?s n?v?nyek a mesters?ges ?l?helyeken is megtelepszenek. Szerencs?re
m?g viszonylag nagy ter?letet bor?tanak a term?szetes erd?k. Ezt a gazdags?got mutatjuk be az ide
l?togat?k ?s a term?szeti k?rnyezet ir?nt ?rdekl?d?k sz?m?ra.
Nem teljes a lista, csak t?j?koztat? jelleg? ?s egy-k?t fontos ?s ?rdekes inform?ci?val h?vjuk fel a
figyelmet a ter?let term?szeti ?rt?keire. Mindenkit k?r?nk, hogy tartsa be a term?szetv?delmi ter?letekre
vonatkoz? szab?lyokat, vagyis a kijel?lt turistautakon, ?s csak gyalogosan k?zlekedjenek, vagyis
ker?kp?rral, motorker?kp?rral, szem?lyg?pkocsival ?s l?h?ton az erre k?l?n kijel?lt utakon tegy?k.
A v?dett ter?leten m?g a nem v?dett n?v?nyt vagy ?llatot se gy?jts?k, zavarj?k, vagy puszt?ts?k el, ?s
geol?giai k?pz?dm?nyeket vagy k?v?leteket se gy?jtsenek, mert ezzel szab?lys?rt?st k?vetnek el.
A term?szeti ?rt?kekben is vannak helyhez k?thet?k, ezeket telep?l?senk?nt soroljuk fel, ?s vannak,
amik v?ltoztatj?k a hely?ket, ezekr?l a bevezet? r?szben, tesz?nk eml?t?st. A fajokat, ?s az ?rt?kes f?kat
latin n?vvel is megnevezz?k z?r?jelben. A telep?l?sekn?l felsorolt n?v?nynevekn?l, zool?giai
ritkas?gokn?l, csak kiragadott p?ld?kkal mutattuk be a ter?let ?rt?keit, ?s messze nem a teljess?gre
t?rekedt?nk.
Az erd?vel bor?tott ter?leteken nem ritka a g?mszarvas (Cervus elaphus), vaddiszn? (Sus scrofa), ?z
(Capreolus capreolus) ?s m?g d?mvad (Cervus dama) is ?l. Apr?vadak k?z?l gyakori a f?c?n (Phasianus
colchieus) ?s j?val ritk?bban ker?l szem el? a mezei ny?l (Lepus europaeus) ?s a v?r?s r?ka (Vulpes
vulpes), v?dettek k?z?l l?thatunk v?r?s m?kust (Sciurus vulgaris) ez ut?bbi faj m?g Bonyh?d belter?let?n
is megtelepedett, mert a Perczel-kertben, F?y lak?telepen ?s a Kossuth utc?ban rendszeresen ker?l a
szem?nk el?. A borznak (Meles meles) ink?bb csak nyomaival tal?lkozhatunk, mert ?jszakai ?llat, csak
ritk?n j?n el? kotor?k?b?l nappal.
R?tisas (Haliaetus albicilla), a leggyakrabban halastavak k?rny?k?n ?l. Ezeken a vizes ?l?helyeken
sok sz?p madarat figyelhet?nk meg, csak n?h?nyat emel?nk ki: b?bos v?cs?k (Podiceps cristatus), barna
r?tih?ja (Circus aeruginosus), cig?ny r?ce (Aythya nyroca), j?gmad?r (Alcedo atthis), n?dirig? (Acrocephalus arundinaceus), kisk?csag (Egretta garzetta), nagyk?csag (Egretta alba), ?s egyre t?bb helyen
k?lt a b?tyk?s hatty? (Cygnus olor), ez ut?bbi nem v?dett faj. A halastavak ment?n a fokozottan v?dett
vidra (Lutra lutra) nyomaira is r?akadhatunk a parton. Erd?s ?s ny?lt helyeken tal?lkozhatunk
eger?sz?lyvvel (Buteo buteo), l?sz?s partfalakban, n?h?ny p?rban, t?bb helyen k?lt a legsz?npomp?sabb
fokozottan v?dett madarunk a gyurgyalag (Merops apiaster). Erdeink ritk?bb madarai: fekete hark?ly
(Dryocopus maritius), z?ld k?ll? (Picus virid), k?k galamb (Columba oenas), fekete g?lya (Ciconia nigra).
A V?lgys?gben t?bb telep?l?sen is f?szkel villanyoszlopokon, vagy magasabb k?m?nyeken a feh?r g?lya
(Ciconia ciconia) ?s templomok tornyaiban a gy?ngybagoly (Tyto alba)

Készleten