T?th S?ndor Attila: Latin humanitas, neolatin po?zis I/1.
2,300 Ft
A szerz? kutat?si ter?lete a 16?18. sz?zad magyar irodalom- ?s egyh?zt?rt?nete, k?l?n?s tekintettel annak a latinit?ssal ?sszef?gg? vonatkoz?saira. A 18. sz?zad v?g?nek (?s a 19. sz?zad elej?nek) klassziciz?l? irodalmi folyamatait kutatva sz?lettek meg a latin humanitashoz k?t?d? po?tikaelm?let ?ltal?nos r?sz?t (generalis institutioj?t), majd m?fajelm?let?t (poesis specialis artis poeticae), az elbesz?l? ?s a l?rai k?lt?szet?t feldolgoz? k?tetei. Ezeket a folyamatokat a 16. sz?zadt?l a magyar irodalmi nyelv?j?t?s korszak?ig mutatta be.
A f?k?nt az iskol?kban oktatott po?tikaelm?let mellett a latin humanit?shoz k?lt?i gyakorlatok is tartoztak. A versel?st viszont az iskola falain bel?l m?vel?k vil?gi vagy egyh?zi p?ly?jukon is folytatt?k. Eszerint k?l?n?ltek el a 16?18. sz?zad folyam?n a latin po?zist m?vel?k. A neolatin l?rai k?lt?szetnek sz?molhatunk egyr?szt vil?gi, m?sr?szt egyh?zi vonulat?val; ez ut?bbin bel?l pedig elk?l?n?thetj?k a katolikus ?s a protest?ns felekezet t?rekv?seit, melyek azonban nagyon sokszor k?z?s von?sokat mutattak. A katolikus l?rai k?lt?szetet vizsg?lva ugyancsak elv?laszthat? a vil?gi paps?g ?s a szerzetesrendek, f?k?nt a jezsuit?k (?s a piarist?k) k?lt?i m?k?d?se.
E munka a latin humanitashoz k?t?d? po?zis k?rd?seit tekinti teh?t ?t a katolikus (szerzetesrendi) oktat?s oldal?r?l, a tan?ri ?s a tud?si k?lt?i tev?kenys?g k?r?nek k?t jeles csoportj?t vizsg?lva. Els? k?tet?nkben azok?t, akik a po?zis oktat?s?ban ?s m?vel?s?ben egyar?nt sz?mottev? teljes?tm?nyt mutattak fel. ?k pedig a humanitas ki?p?t?s?t meghat?roz? jezsuit?k ?s k?vet?ik, majd ellenl?basaik, a piarist?k voltak. Els?k?nt a sz?p-j? eszt?tikai hatalm?t is megmutat? magyar jezsuita k?lt?k bemutat?sa k?vetkezik, majd a folytat?sban (az I/2. k?tet) a neh?z ?letk?r?lm?nyeket ?s tragikus l?thelyzeteket ?t?l?, a kor po?zis?t befoly?sol? s m?vel? piarista aty?k?.
Le?r?s
Fejezetek a magyarorsz?gi barokk-klassziciz?l? neolatin l?rai k?lt?szet t?rt?net?b?l (1740?1820)
A jezsuita rend 18. sz?zadi k?lt?i
ISBN 978 963 9184 22 0
Kiad?: Gradus ad Parnassum K?nyvkiad?, Szeged
Megjelen?s: 2010
Nyelv: magyar
Terjedelem: 144 oldal
M?ret: 176 x250 mm
K?t?sm?d: karton?lt, ragaszt?k?t?tt
Tartalom
El?sz? | 7 | ||
I. Praefatio: Bevezet? gondolatok | 11 | ||
1. A 18/19. sz?zadi magyarorsz?gi latinit?s irodalomt?rt?nete el? | 11 | ||
1.1. A humanitas m?velts?geszm?ny?nek romaniz?lt tudati h?tter?r?l | 11 | ||
1.2. A latinit?s mint a r?maiv? v?lt Eur?pa ?s a r?maiv? v?l? magyars?g egyes?t?je | 15 | ||
1.3. A latin vers szerepe az ?jkori po?zis t?rt?net?ben | 18 | ||
1.4. Tov?bbi megfontol?sok a latin nyelv? po?zisr?l ?s a magyar nyelv? versk?lt?szetr?l | 22 | ||
1.5. A 18. sz?zadi neolatin k?lt?szet periodiz?ci?j?nak k?rd?sei | 25 | ||
Fejezetek a jezsuita versk?lt?szetr?l | 29 | ||
II. Jezsuita (?s exjezsuita) k?lt?szet a 18. sz?zad m?sodik fel?ben | 30 | ||
1. A jezsuita iskol?k ?s po?tikaoktat?s a 18. sz?zadi Magyarorsz?gon | 30 | ||
2. A 18. sz?zad m?sodik fel?nek (?s a 19. sz?zad elej?nek) jeles jezsuita k?lt?i | 37 | ||
2.1. Mak? P?l el?gikus Carmenjei | 54 | ||
2.1.1. Mak? P?l p?lyak?pe | 54 | ||
2.1.2. Mak? P?l Carmenjeinek h?rom k?nyve | 55 | ||
A/ Az els??k?nyv?(Carminum liber I.) | 55 | ||
B/ A m?sodik k?nyv (Carminum liber II.) el?gikus k?ltem?nyei | 63 | ||
C/ A harmadik k?nyv (Carminum liber III.) el?gikus po?m?ja | 72 | ||
D/ Appendix: A Nicomedes c?m? dr?ma | 77 | ||
2.1.3. Befejez?s: Az el?gikus latin carmen Mak? P?l po?zis?ben | 84 | ||
2.2. Horv?th Mih?ly Otia poeticaja | 86 | ||
2.2.1. Horv?th Mih?ly p?ly?j?r?l | 86 | ||
2.2.2. Horv?th Mih?ly Otia poetica (1797; 1805) c?m? k?tet?r?l | 87 | ||
A/ Az Otia poetica 1797-ben megjelent els? f?zete | 88 | ||
B/ Otia poetica: m?sodik f?zet (1797) | 106 | ||
C/ Az Otia poetica harmadik f?zete (1805) | 116 | ||
D/ Appendix: Horv?th Mih?ly Poecile c?m? k?tetet (1785) | 122 | ||
2.2.3. Befejez?s: az exjezsuita Horv?th Mih?ly latin k?lt?szet?r?l | 132 | ||
III. (R?sz)?sszegz?s | 134 | ||
R?vid?t?sek | 136 | ||
Bibliogr?fia | 137 |
Készleten