Visitatio canonica dioecesis Quinqueecclesiensis 1738?1742

3,000 Ft

Ebben a k?tetben a p?csi egyh?zmegye 1738-1742 k?z?tt k?sz?lt egyh?zl?togat?si jegyz?k?nyve ker?l kiad?sra. A forr?s a maga nem?ben egyed?l?ll?, mert el?sz?r mutatja be Baranya ?s Tolna megye t?r?k h?dolts?g ut?ni ?llapot?t egys?ges szempontrendszer alapj?n. B?r k?sz?ltek kor?bban is egyh?zi felm?r?sek a t?rs?gben, ?m azok vagy elvesztek, vagy csak egy kisebb ter?letre f?kusz?ltak. Ez?rt ez az els? teljes vizit?ci?, amely viszonylag re?lis k?pet fest az egyh?zmegye ?jj?sz?let?s?nek pillanatnyi helyzet?r?l. A forr?s nem teljesen ismeretlen a kutat?sok el?tt, a ma m?r Horv?torsz?ghoz tartoz? telep?l?sekre vonatkoz? feljegyz?seket az elm?lt ?vekben kiadt?k.
Ennek ellen?re egy minden szempontb?l hi?nyp?tl? munk?t tart a kez?ben az olvas?. Ugyanis k?l?nb?z? okok miatt a magyar egyh?zt?rt?neti kutat?sok m?ig nem akn?zt?k ki az egyh?zl?togat?si jegyz?k?nyvekben rejl? lehet?s?geket, ?s kritikai kiad?suk m?s egyh?zmegy?kben is csak vontatottan halad. Ezzel szemben a nyugat-eur?pai t?rt?net?r?s m?r ?vtizedek ?ta tiszt?ban van a forr?st?pus jelent?s?g?vel, eg?sz iskol?k alakultak felt?r?sukra ?s ?rtelmez?s?kre. Jelen kiad?s is azt bizony?tja, hogy a 18. sz?zad egyik legfontosabb forr?sb?zis?t jelentik az ekkor k?sz?lt jegyz?k?nyvek.

Le?r?s

G?zsy Zolt?n ? Varga Szabolcs (szerk.)

Egyh?zl?togat?si jegyz?k?nyvek a p?csi egyh?zmegy?ben (1738?1742)

ISBN 978?963 87435 3 4
Kiad?: P?csi P?sp?ki Hittudom?nyi F?iskola
Megjelen?s: 2010
Nyelv: latin (angol, n?met ?s horv?t nyelv? rez?m?vel)
Terjedelem: 334 oldal
M?ret: 168×235 mm
K?t?sm?d: kem?nyt?bl?s, c?rnaf?z?tt

Az egyh?zl?togat?si jegyz?k?nyvben egys?ges szempontrendszer szerint m?rt?k fel a pl?b?ni?k ?s fili?ik ?llapot?t, kond?ci?j?t, ?gy kvantitat?v m?r?sekre is alkalmas adatokat tartalmaz. A forr?s term?szet?b?l ad?dik, hogy legink?bb az egyh?z alapsejtjei, a pl?b?ni?k felm?r?s?re koncentr?l. A pl?b?nia fogalm?ba pedig a templom ?s a pl?b?nos mellett – ahogy erre a kit?n? kutat? Vany? Tiham?r m?r ?vtizedekkel kor?bban r?mutatott – a h?vek is beletartoznak. Ez a tagol?s a vizit?ban is vil?gosan megfigyelhet?. Els?sorban a templomokat, ?s azok felszerel?s?t vett?k sz?mba. Ezekb?l vil?goss? v?lik a templomok fel?j?t?s?nak, ?j egyh?zak ?p?t?s?nek folyamata. A magyarorsz?gi barokk vir?gz?s?nak a kulcsa a pl?b?niah?l?zat reorganiz?ci?ja volt. Am?g az oszm?nok ki?z?s?nek idej?n alig n?h?ny pl?b?nia m?k?d?tt, 1714-ben 11 pl?b?nos pasztor?lt, 1729-ben pedig 51 ?l? pl?b?ni?t jegyeztek fel. A vizita tan?s?ga szerint 1742-ben m?g enn?l is t?bb ?lland? egyh?zk?zs?g ?lt az egyh?zmegye ter?let?n, de legnagyobb s?r?s?g?t II. J?zsef uralma alatt ?rte el a h?l?zat. A helyre?ll?tott pl?b?ni?k k?z?l mind t?bbet pasztor?ltak vil?gi pl?b?nosok, ?s ezzel egy?tt a k?l?nb?z? szerzetesrendek mindink?bb kiszorultak a vid?ki n?pess?g lelkigondoz?s?b?l. A forr?s eklat?nsan illusztr?lja sz?munkra a lok?lis egyh?zi strukt?ra tudatos ki?p?t?s?t. K?pet kapunk a pl?b?nosok szem?ly?r?l, felk?sz?lts?g?r?l, st?tusz?r?l, a k?z?ss?ghez f?z?d? viszony?r?l. L?thatjuk, hogy a pl?b?nos egyh?zi munk?j?t a templomatya (aedituus), gazdas?gi t?ren pedig a gazdas?gi fel?gyel? (oeconomus) seg?ti. A t?rgyalt k?z?ss?gek hangs?lyt fektettek emellett a tan?t?, illetve a b?ba tiszts?g?nek bet?lt?s?re. Ez ut?bbi k?t funkci? is sz?mos egyh?zi vonatkoz?ssal b?rt. J?l t?kr?z?dik sz?munkra, hogy nemcsak az egyes k?z?ss?geknek, hanem az egyh?znak, a birtokosnak, az ?llamnak ?s a v?rmegy?nek is ?rdeke volt a megfelel? pl?b?nos alkalmaz?sa. B? ?s r?szletes ismereteket kaphatunk a h?vekr?l, a kor t?rsadalm?r?l is. A vizit?b?l megtudhatjuk a n?pess?g l?leksz?m?t, vall?si ?s nemzetis?gi megoszl?s?t, ?s az adott k?z?ss?gen bel?l a gyermekek ar?ny?t. Ut?bbib?l a k?z?ss?g csal?dszerkezet?re ?s vitalit?s?ra k?vetkeztethet?nk. K?l?n feljegyezt?k vall?soss?guk legf?bb jellemz?it, valamint a mis?k ?s a hitoktat?s rendj?t. Minden telep?l?sen megeml?tik, hogy milyen vall?s? ?s nyelv? n?pek lakj?k, ?s e tekintetben a forr?s sok ?j adattal szolg?l a kutat?knak. Olyan helyeken eml?t d?lszl?v eredet? lakoss?got, ahol a szakirodalomnak eddig err?l nem volt tudom?sa, ?s n?h?ny helyen lass? beolvad?suk is nyomon k?vethet?. Erre az?rt kell felh?vni a figyelmet, mert nemzetis?gi ?s felekezeti szempontb?l a p?csi egyh?zmegye volt a K?rp?tmedence egyik legsz?nesebb ter?lete, ?s ?ppen ezekben az ?vtizedekben nyerte el a 20. sz?zad k?zep?ig fenn?ll? arculat?t, ?gy e folyamat felt?r?s?t nem neglig?lhatja a t?rt?nettudom?ny. A liturgikus t?rgyakb?l a k?z?ss?g anyagi helyzet?re, ?s a kegyurak adakoz? kedv?re k?vetkeztethet?nk. Az ?ssze?r?sb?l kider?l, hogy az egyh?zi k?zben lev? pl?b?ni?k bizony szeg?nyesebben voltak ell?tva, mint vil?gi f?ldesurak ?ltal alap?tott t?rsaik. Az egyes telep?l?sek eset?ben t?bb ?zben tal?lunk narrat?v, ?nreflex?v bejegyz?seket, amelyek a k?z?ss?g m?ltj?r?l adnak felvil?gos?t?st. Ezek legt?bbsz?r a templomra vonatkoznak, ?s az eml?kezet ak?r 16. sz?zadig is visszany?lt. Ez?rt a forr?skiadv?ny a t?r?kkor m?vel?i sz?m?ra is adatokkal szolg?lhat.
Amint l?tjuk, az egyh?zl?togat?si jegyz?k?nyv sokoldal? forr?s, ebb?l k?vetkezik, hogy nem csup?n helyt?rt?n?szek ?s magyarorsz?gi kutat?k forgathatj?k haszonnal ezt a kiadv?nyt. Komoly ?rdekl?d?sre tarthat sz?mot n?met ?s horv?t t?rt?n?szek k?r?ben is, akiket foglalkoztat a 18. sz?zadi d?l-dun?nt?li betelep?l?s folyamata, ?s az ottani egy?tt?l?s m?dozat?nak t?rt?nelme. A sz?ken vett egyh?zt?rt?n?szek mellett a t?rsadalom-, m?vel?d?s-, ?s m?v?szett?rt?net m?vel?i sz?m?ra is sok ?jdons?ggal szolg?l a k?tet, ?s k?zelebb hozza a magyar t?rt?nelem, valamint ezzel p?rhuzamosan a magyar katolikus egyh?z legszebb korszak?nak tekinthet? 18. sz?zad siker?nek meg?rt?s?t. Ezzel pedig adopt?lhat? mint?t szolg?ltat a mai kih?v?sok lek?zd?s?hez.

Tartalom

El?sz??/ Foreword
4
Bevezet?s?/ Preface
5
Forr?s?/ Source
22
Syllabus
294
Irodalomjegyz?k?/ Bibliography
309
Mutat??/ Index
320
?sszefoglal??/ Summary
325

 

Készleten